A zenei világ időről időre hihetetlen izgalomba jön egy-egy visszatérő legenda láttán (tegnap minden lap a nevét harsogta), és valljuk be: néha nem teljesen világos, mitől kell annyira kiborulni egy hetvenpluszos úriember érkezésétől...

Pédául azért, mert Byrne neve a Talking Heads-szel örökre beégett a zenetörténetbe.

A Talking Heads – a zenekar, amely megtanította a popot gondolkodni – 1975-ben alakult New Yorkban, és a korszak alternatív zenei színterének egyik meghatározó zenekarává vált. A formáció – David Byrne, Tina Weymouth, Chris Frantz és Jerry Harrison felállásban – a new wave, az art-rock és a kísérleti pop határán mozgott, és olyan albumokkal írta be magát a poptörténetbe, mint a Fear of Music vagy a Burning Down a House. Zenéjükre jellemző volt a feszes ritmusvilág, a világzenei hatások beépítése – és Byrne markáns előadásmódja.

Talking Heads 50: újra megjelenik a kultikus zenekar korszakos albuma

A zenekar működése alatt folyamatosan új irányokkal kísérletezett, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a könnyűzenei formanyelvek nyitottabbá váljanak az avantgárd és a globális hatások felé. A Talking Heads vizuális és koncertesztétikája is jelentős hatást gyakorolt a későbbi generációkra – ezt bizonyítja a Jonathan Demme által rendezett, mára klasszikussá vált Stop Making Sense koncertfilm is.

Bár a zenekar 1991-ben feloszlott, öröksége máig meghatározza David Byrne szólókarrierjét. Épp ezért különleges, hogy 17 év után újra Budapestre érkezik – utoljára 2009-ben koncertezett nálunk, ami már önmagában elég ok lenne az izgalomra, még akkor is, ha nem írt volna új zenét azóta. De írt. És nem is akármilyet. Ez a kreatív bátorság az oka annak, hogy Byrne esetében senki nem érzi: tessenek tisztelni a klasszikust, hanem azt, hogy tessenek kíváncsinak maradni.

Mit adott a világnak Byrne – és miért számít ez most is?

David Byrne története azért különleges, mert ritkán látni olyan alkotót, aki képes évtizedeken át megőrizni a kíváncsiságát, sőt újra és újra átértelmezni azt, hogy számára mi a zene és mi az előadó lét értelme. A Talking Heads után sokan gondolhatták, hogy pályája csúcspontját már elérte, ő azonban minden korszakában új távlatokat nyitott – és a mostani visszatérésének ereje is abból fakad, hogy épp egy átmeneti, ugyanakkor rendkívül termékeny időszakból érkezik.

Az American Utopia David Byrne egyik legfontosabb projektje volt az elmúlt években. A 2018-as albumhoz készült turné vezeték nélküli hangszerekkel, díszlet nélküli, koreografált előadásként újította meg a koncertformát, majd Broadway-produkcióvá nőtte ki magát. A színpadi változatot Spike Lee 2020-ban filmre vitte, szélesebb közönséghez juttatva el a koncepciót. 

A 2010-es évek végén az American Utopia időszaka valóságos diadalmenet volt Byrne 2023-ban mégis lezárta ezt a fejezetet – és a sajtóanyag szerint pontosan ekkor kezdett el újra rögzíteni olyan kezdetleges dallamokat, akkordmeneteket és ritmusokat, amelyekből később megszületett a Who Is The Sky? című lemez magja

Ez a 2024-ben megjelent albuma nem nosztalgia, nem visszatekintés, hanem egy újabb fejezet egy olyan életműben, amelynek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy soha nem engedi, hogy beskatulyázzák. Az album egyszerre filmszerű, humoros, játékos és mélyen emberi, és sokszínű hangszerelésével teljesen új hangzásvilágot teremt. A dalok születése szinte laboratóriumi körülmények között zajlott: Byrne akusztikus gitáron és egyszerűen programozott loopokra énekelt rá, hagyva, hogy a nyers ötletek maguktól formálódjanak tovább. A pandémia – és az azzal járó, előadók életében példátlan kényszerszünet – különös reflexiókra késztette...

A Who Is The Sky? ennek megfelelően nem egyszerű folytatása az American Utopia optimizmusának, hanem annak továbbgondolt, árnyaltabb változata. Byrne először dolgozott együtt a Grammy-díjas producerrel, Kid Harpoonnal – aki olyan előadókkal formált popzenei mérföldköveket, mint Harry Styles vagy Miley Cyrus –, és ez a találkozás új struktúrát, új fénytörést adott a daloknak. A lemezen közreműködik Hayley Williams is, valamint a régi partner és barát, St. Vincent, illetve a The Smile dobosa, Tom Skinner. A hangszerelés központi szereplője a Ghost Train Orchestra, amelyet Byrne egy 2023-as tribute albumuk révén fedezett fel, amely Moondog előtt tisztelgett. A találkozás után Byrne csatlakozott is hozzájuk egy brooklyni fellépésre, és ott vált számára világossá, hogy a 15 tagú együttes – húrosokkal, fafúvósokkal, rézfúvósokkal és sokrétű ritmusszekcióval – képes lenne teljesen új fényt vetni készülő dalaira.

A budapesti visszatérés valódi súlya, a hájp alapja nem csak az, hogy egy legenda érkezik, hanem egy olyan művész, aki jelen idejű, friss, gondolatébresztő korszakában áll színpadra. Hogy ez melyik generációnak és mennyire jön be, kiderül június 18-án, a Budapest Arénában.

A koncertre elsőként a művész hivatalos rajongói klubjának tagjai válthatnak jegyet december 9-én, 10 órától, míg a regisztrált Live Nation tagok december 11-én, 10 órától csatlakozhatnak az elővásárlási lehetőséghez. A teljes körű jegyértékesítés december 12-én, 10 órakor indul..

A koncert műsoráról a számunkra elküldött sajtóanyag nem közöl részleteket, így nem tudni, hogy Byrne szólódalai mellett felcsendülnek-e Talking Heads-számok is; a kommunikáció jelenleg kizárólag az új album és az aktuális produkció bemutatására fókuszál. Ami biztos: az előadás a Who Is The Sky? hangszerelésére épül, ezért Byrne a Ghost Train Orchestra mintegy tizenöt zenészével érkezik Budapestre.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Feltűnt nekünk, hogy mostanában sokszor leírtuk, hogy valaki hosszú kihagyás után érkezik ismét Budapestre, vagy netán először ad koncertet nálunk.

Valami különleges energiák kavarognak a kis országunk fölött?

A jelenség jóval túlmutat David Byrne meg a többiek visszatérésén (Byrne egyébként legutóbb 2009. július 15-én koncertezett Magyarországon az akkori Millenáris Teátrumban), és valójában egy nagyobb, európai turnépiaci mozgás része, amelyben több különböző hatás is összeadódik. A pandémia utórezgései például máig érezhetők – ez tény. A COVID évei alatt turnék és albumciklusok borultak fel, sok előadó évekre eltűnt a pályáról. A globális körforgás csak 2023–2024-ben indult újra, és 2025 lett az első olyan év, amikor szinte minden nagy név tényleg teljes kapacitással tér vissza.

Ezzel párhuzamosan kreatív újrakezdések is történtek – ez inkább megfigyelés, de széles körben igaz. Byrne maga is arról beszél, hogy a pandémia alatt olyan alapvető kérdésekbe botlott, mint hogy szereti-e még azt, amit csinál, és miért ír egyáltalán dalokat. Ezek a belső vívódások indították el új albumát, és nem ő az egyetlen: sok előadó épp mostanra érkezett el saját új korszakának első nagylemezéhez.

A koncertpiac közben látványosan felpörgött – ez tény, és iparági konszenzus is. A közönség visszatért, a kereslet megnőtt, a promóterek bátrabban vállalnak kockázatot, Magyarország pedig egyre stabilabb pontja a közép-európai turnéútvonalaknak.

Mindez mellett a közönség igénye is változott – ez is csak megfigyelés, de erősen érzékelhető. A nosztalgia helyett ma már az élmény (kezdjük azért nem anynira szeretni ezt a szót, mert MINDEHOL ott van) a kulcs, és a hallgatók nem csak nosztalgiakoncerteket keresnek, hanem olyan előadókat, akik kortól függetlenül mondanak valamit a jelenről. Byrne pontosan ilyen művész, ezért illeszkedik ennyire magától értetődően ebbe az új hullámba.

15 év után újra élőben emelkedhetünk fel Mobyval

16 év után Johnny Rotten elhozza a bandáját Budapestre

Marilyn Manson kilenc év után visszatér Budapestre