A projekt alapítói öt klub négy országból: a Channel Zero Ljubljanából, a Nappali Pécsről, a Moszkva Kávézó Nagyváradról, a Kvaka 22 Belgrádból, a Zentropia Zentáról – Budapestről koordinálva, az Európai Unió támogatásából valósul meg.
Az életünk minden téren gyorsan változik, köszönhetően a technológiai fejlődésnek. Ezzel együtt természetesen a szokásaink is változnak, szinte naponta jelennek meg új platformok és eszközök. Ez hatással van arra is, ahogyan zenét hallgatunk, de nem csak az egyértelmű oldalról, hogy felváltotta a fizikai formátumot a streaming, a cédét az okostelefon, de hatással van arra is, ahogyan élőben hallgatunk zenét. Személyes zenehallgatási szokásaink társasági tevékenységből sokkal izoláltabbá vált, köszönhetően a fülhallgatóknak, és manapság koncertre járni már inkább szociális esemény, mintsem fókuszált zeneélvezet és a zenészekre figyelés. Vagy mégsem?
A kulturális és zenei szektorban alig néhány éves jelentés méri globálisan vagy nemzeti szinten, mi is történik a zeneiparban a gazdasági oldalán, de lényegében semmilyen adattal nem rendelkezünk arról, hogy egy átlagos ember mennyit költ zenére, milyen egyedi szociológiai trendek és viselkedési minták uralják a szektort, főképp az élőzenei életben. Az EEnlarge Europe első nagy kutatása azt tűzte ki céljául, hogy olyan területekről gyűjtsön adatokat és információkat, amit korábban még nem kutattak. Céljuk ezzel a kutatással, hogy jobban megértsék a közönséget: hogyan hallgatunk zenét online és offline, hogyan hatott mindannyiunkra a pandémia mentálisan és gazdaságilag, hogyan használjuk a közösségi médiát élőzenei kontextusban.
A friss tudást arra fogják használni, hogy hatékonyabban tudják talpra állítani a szektort ezután a hosszú és erősen kihívásokkal teli időszak után.
A kutatás kérdőíve öt nyelven érhető el – angolul, magyarul, románul, szerbül és szlovénul –, segítsétek a munkájukat azzal, hogy kitöltitek!
EEnalrge Europe, zenehallgatás, kutatás, zeneipar
Szólj hozzá!