A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Erkel Ferenc alapította 170 évvel ezelőtt. Hazánk első szimfonikus zenekaraként jött létre, az első koncert 1853-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban zajlott Erkel vezényletével.
A Filharmóniai Társaság zenészei lettek az 1884-ben megnyílt Operaház Zenekarának tagjai is. Ez a történelmi együttműködés a mai napig tart, a Filharmóniai Társaság a kiemelkedő művészi munka alapján választ új tagokat az Operaház Zenekarából, mely hazánk egyik legkiválóbb muzsikusi gárdáját tudhatja magáénak.
A közel 100 fős együttes rendszeresen koncertezik kisebb formációkban is a legkülönfélébb összeállításokban. Mivel a tagság soraiban minden fúvós, ütős és vonós hangszer művésze megtalálható, így szinte bármilyen kamaramű előadható. A Hegyvidéki Kulturális Szalon háromrészes komolyzenei sorozata ennek ékes példája, hisz a klasszikus vonósnégyes felállástól a klarinét ötösön át a fúvósötösig kap betekintést a néző a kamarazene legkiemelkedőbb korszakaiba.
Verdi, Brahms és Ligeti művészete közel egy évszázadot ölel át, és mindegyik szerző a zenei formák, a lelket megindító harmóniák nagy mestere. Ilyen szerzőkhöz méltóképpen csatlakoznak a 170 évvel ezelőtt alakult Budapesti Filharmóniai Társaság kiváló muzsikusai. A művek rejtélyes világába Dinya Dávid műsorvezető kalauzol minket, akinek fergeteges előadásmódja felejthetetlen élménnyé teszi a nagy találkozást.
Kiváló zenék, professzionális muzsikusok és egy felejthetetlen „kalauz” – ezt kínálja a Hegyvidéki Kulturális Szalon.
Dinya Dávid
A Zeneakadémián diplomázott, majd ugyanitt szerzett doktori fokozatot zenei előadóművészetből.
Itt és a Müpában vezethetett már saját műsort is. Nemcsak itthon, hanem Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is vezényelt már – többek között balettet. A kortárs művészetek elkötelezettjeként rendszeresen lép fel kortárs táncosokkal.
Zenei tanulmányai mellett már kisiskolás kora óta foglalkozik a filmmel. A mai napig rendez és fényképez, elsősorban komolyzenei tartalmú rövidfilmeket, reklámokat és kísérleti filmeket. A képpel és a hanggal való tevékenységeit leginkább filmzeneszerzői és színpadi kísérőzenei munkásságai során ötvözi. Emellett narrátorként és zenei rendezőként is dolgozik.
Célja, hogy a kortárszenét a különböző művészeti ágazatokkal, elsősorban a tánc- és filmművészettel a legmagasabb szinten egyesítse, valamint a fiatalokat – és a kevésbé fiatalokat is – többek között műsorvezetésével és előadásaival a zenét nemcsak élvező, hanem értő fogyasztókká is tegye. Ehhez a színpadon kívül a Bartók Rádió stúdiójának mikrofonját veszi célba.
Szólj hozzá!