A rendezvény két házigazdája, Balog Alexandra és Vecsei H. Miklós.
Alexandra már fiatalon felfedezte, hogy mennyire elembertelenítő napjaink világa. Az élet látszólag felgyorsult, az embereket ráveszik arra, hogy egyre többre vágyjanak, és ezzel olyan késztetéseket ültetnek el a fejükbe, amelyek miatt elérhetetlenné válik számukra a boldogság. A hétköznapokból a muzsika jelentheti a kiutat. Az ifjú zongoraművésznő őszinte odaadással fordul a múlt, többek között a romantika zenéje felé. Úgy érzi, hogy ez az a muzsika, ami egészen közel áll hozzá.
Még tízéves sem volt, amikor zongorázni kezdett. Zenei képzése a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdődött. Bár imádta a zongorát, csellózni is megtanult, majd elmélyítette zeneszerzési ismereteit. Tehetségére itthon és külföldön is felfigyeltek. 2014-ben a londoni Királyi Zeneakadémián tanulhatott. Érdekesnek találta, hogy mennyire más a brit felsőoktatás légköre. Kellemes tapasztalatokat szerzett, és elmerült a legnagyszerűbb művészek közelében tapasztalható légkörben.
Megalapította a Bozsoki Zenei Fesztivált. Ezen rendszeresen fellépnek a nagyvilág ünnepelt művészei. Bekapcsolódott a Nemzeti Tehetség Programba is. Nem csupán itthon állt a közönség elé, hanem Berlinben, Londonban és Moszkvában is. Grazban pedig megnyerte a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt.
Vecsei H. Miklós Junior Prima díjas színészt és költőt sokan csak a becenevén, Hasiként ismerik. A nevében erre utal középen a H betű. Mindig is közel álltak hozzá az izgalmas témák és a spirituális érzékenység, a válaszok keresése. Írói pályafutásának beindulásában szerepet játszott Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapítója. Vecsei H. Miklós tizenhárom éves korában a hittanórák hatására kezdett el írni.
Alig tizennyolc éves volt, amikor megjelent az első kötete. Nem csupán a költészet érdekelte. Már középiskolás korában is szívesen szerepelt színdarabokban. A következő fontos útmutatást Vidnyánszky Attilától kapta. Az ő egyik rendezését látva döntötte el, hogy a színházzal kíván foglalkozni. 2015-ben lett a Vígszínház tagja. Példaképei között ott találjuk a Kossuth-díjas Páger Antalt, aki nagyszerűt alakított A Pál utcai fiúkban, A vágy villamosában, a Rómeó és Júliában, a Liliomfiban, Hamletban, valamint A Mester és Margaritában.
Arvo Pärt (Paide, 1935. szeptember 11.) észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéjét a gregorián énekek inspirálták. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli.
Az ő liturgikus erejű szövegeiből és zongoradarabjaiból válogat a fiatal előadópáros a karácsony előtti estén.
Szólj hozzá!