A Hellmann's kutatói a hangtani szabványok alapján a majonézt hangszernek minősítették

2026/04/04  ·   Zenei hír   ·  koncert.hu

A cég egy friss kísérletben hangtani szempontból vizsgálta a majonézt: hogyan reagál különböző érintésekre, milyen frekvenciákat produkál, és mennyire tekinthető kontrollálható hangforrásnak. Az eredmény: a definíciók szerint akár hangszerként is értelmezhető.

A fotó illusztráció (AI)

Persze nehéz nem észrevenni a marketingoldalt sem... A Hellmann’s kísérlete egyszerre tudományos játék és figyelemfelkeltő kampány: egy hétköznapi tárgyat emel át egy teljesen más kontextusba.

A kiindulópont meglepően komoly: egy hangszer alapvetően olyan eszköz, amely rezgéseket hoz létre, és ezek a rezgések hallható hanggá alakulnak. Ha ezt vesszük, akkor egy befőttesüveg, egy asztal vagy épp egy tégely majonéz már nem is áll olyan messze a dologtól.

A különbség inkább a kontrollban és a szándékban van.

Egy gitárnál pontosan tudod, milyen hang jön ki, ha lefogsz egy húrt. Egy majonéznél viszont a textúra, a sűrűség és a mozdulat együtt alakítja a hangot – ami egyszerre teszi kiszámíthatatlanná és izgalmassá.

A zene története amúgy tele van olyan pillanatokkal, amikor valaki először ütött meg egy hordót, pengetett meg egy drótot vagy fújt bele egy csőbe – és abból hangszer lett.

Az amerikai zeneszerző, John Cage például az 1940-es években egyszerűen csavarokat és gumidarabokat tett egy zongora húrjai közé, mert nem fért el egy ütőhangszeres apparátus a színpadon. A hangszer ettől teljesen új karaktert kapott: a zongorából egyszerre lett dob, gamelán és zajforrás. Nem mellékmegoldás volt, hanem új irány – megszületett az úgynevezett „prepared piano”, ami nem maradt meg John Cage kísérletének: ma már a kortárs klasszikustól az ambientig számos zenész használja, ha a zongorából nem hangszert, hanem hangszín-laboratóriumot akar csinálni.

Ugyanez a logika működött a hetvenes évek Bronxában is. DJ Kool Herc két lemezjátszóval kezdte el ismételni a funklemezek ritmikai „break” részeit, mert a közönség ezekre mozdult rá leginkább. A lemezjátszó addig csak lejátszott – ettől a pillanattól hangszerként viselkedett. Innen nőtt ki a scratching és az egész DJ-kultúra.

De még korábbra is vissza lehet menni: a blues slide technikája sem egy zeneiskolában született. W. C. Handy egy utcazenészt látott, aki egy üvegnyakkal csúszott végig a húrokon, mert nem volt más eszköze. A „hiba” hangzássá vált, a kényszer stílussá.

Innen nézve a majonéz már nem is tűnik annyira abszurdnak.

Persze a Hellmann’s kísérlete valójában egy figyelemfelkeltő marketingkampány, de közben rávilágít arra, hogy a hangszer nem mindig ott kezdődik, ahol a hangszerbolt. Hanem ott, ahol valaki először rájön, hogy egy tárgy több, mint aminek eredetileg készült.

Mondjuk, nehezen tudjuk elképzelni, hogy a majonéz befut majd mint hangszer...

 

Forrás

majonéz, hangszer

 

 

Szólj hozzá!


Chris Cornell nélkül nincs Soundgarden. Vagy mégis?

Chris Cornell nélkül nincs Soundgarden. Vagy mégis?

Kilenc évvel Chris Cornell halála után ismét Soundgarden néven lép színpadra Kim Thayil, Matt Cameron és Ben Shepherd: szeptember 9-én Seattle-ben...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

25 év kihagyás után tér vissza Budapestre a Manowar

Több mint két évtized után ismét Budapesten lép fel a heavy metal egyik legismertebb zenekara. A Manowar 2027. január 23-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet, ahol teljes egészében eljátssza a Fighting The World albumot, emellett természetesen a legnagyobb klasszikusok sem maradnak ki a programból.

Több mint 160 millió letöltésnál jár a Save Tonight – most élőben hallhatjuk Budapesten

A sláger mögött megszámlálhatatlan rádiós lejátszás és generációkon átívelő ismertség áll. És persze egy előadó, a svéd Eagle-Eye Cherry, aki november 23-án az Akvárium Klubban ad koncertet, ahol a világsláger mellett pályafutásának legfontosabb dalai is felcsendülnek.

Ami láthatatlan, attól még lehet hangja – szombaton jön a Bartók Feszt’

Augusztus 29-én ötödik alkalommal rendezik meg a Bartók Feszt’-et: a Műegyetem rakparton és környékén több mint 15 ezer látogatót várnak az egész napos, ingyenes fesztiválra. Az idei téma a láthatatlanság – amire a fesztivál zenei része talán a lehető legkézenfekvőbb választ adja: amit nem veszünk észre, azt még meghallhatjuk.

Visszatért a zene a Borfesztiválra

Volt idő, amikor a Budapest Borfesztiválon a poharak csendülése jóval hangosabban szólt, mint az élőzene. Az elmúlt években azonban lépésről lépésre visszahódította magának a zene a Budavári Palota teraszait, az idei, 35. fesztivál programját nézve pedig már nyugodtan kijelenthető: szeptember 9. és 12. között nemcsak kóstolni,...
Új koncertek