Central European String Quartet - Állóképek -

A Central European String Quartet tagjai, a négy virtuóz zenész, Miranda Liu, Soós Máté, Máté Győző és Szabó Judit különleges, feltűnően egységes formációvá álltak össze. Külön-külön számtalanszor neves hazai és külföldi zenekarokkal játszottak, felléptek a világ legfontosabb koncerttermeiben. Innovatív projektek, izgalmas műsorok jellemzik munkájukat, többek között 2018-ban hirdették meg első alkalommal nemzetközi zeneszerzőversenyüket, amelyre 75 pályamű érkezett 27 különböző országból. A kvartett elkötelezett támogatója a kortárs klasszikus zenének és a ma élő zeneszerzőkkel közös projekteknek. Számos zeneszerző jelentkezett a világ különböző pontjairól, hogy az elismert CESQ mutassa be és tűzze repertoárjára szerzeményét. Joseph Haydn Pacsirta-kvartettje az egyik leghíresebb vonósnégyesre írt műve. A mű Haydn pályafutásának abban az időszakában íródott, amikor a zeneszerző a nacionalizmus és a népdalok felé fordult, hogy ihletet merítsen műveihez. A Pacsirta különösen bájos példája ennek az irányzatnak programadó címével és a népi dallamok felhasználásával a darabon belüli különböző hangulatok megteremtésére. A koncert második műsorszámaként a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőverseny győztes darabját, az olasz nemzetiségű Andrea Vanzo Wires (2020) című művét hallgathatja a közönség. Tihanyi László Állóképek (2020) című, az első vonósnégyesre készült művét, az együttes számára dedikálta. Ahogy a darab **leírásában** fogalmaz, \\\'Általában húzódozom a „klasszikus” zenei formák és műfajok használatától, nem érzem feladatnak, hogy ezekben alkossak, ha a zenei fantáziámat inkább megkötik, mint inspirálják.\\\' A mű azonban nem „klasszikus vonósnégyes”, abban az értelemben, hogy nem a hagyományos vonósnégyes szerkesztési elveit követi, hanem elképzelt szituációk adta zenei inspirációkat formált tételekké. A koncert végén elhangzik Kodály Zoltán egyedülálló műve, a 2. vonósnégyes, amelyet a disszonanciát és a ritmikai intenzitást gyönyörű dallamokkal való ötvözése jellemzi, amivel megragadja az európai népzene és a modernizmus közötti feszültséget.