ELMÚLT IDŐKBŐL
Dante és Jeanne d’Arc
2021. június 7. 19.00, Veszprém, Hangvilla (nyilvános) ősbemutató
2021. június 15. 19.30, Budapesti Kongresszusi Központ, stream közvetítés
Műsor
Tóth Péter – Baranyi Ferenc: Isteni pokol – kantáta
Dante halálának 700. évfordulójára
Arthur Honegger-Paul Claudel: Johanna a máglyán – dramatikus oratórium
Előadók:
Kiss Emma, Oberfrank Pál, Máthé P. Gábor, Kozári Ferenc színművészek.
Bernáth-Kersák Edina, Busa Gabriella, Németh Renáta, Dékán Jenő, Horváth István, Kovács István-ének.
Magyar Rádió Gyermekkara (karigazgató: Dinyés Soma),
Budapesti Stúdiókórus,
Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richard),
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Strausz Kálmán
Tóth Péter – Baranyi Ferenc: Isteni pokol
A Tóth Péter-kantáta jó példa a költészet és a vokális zene szoros kapcsolatára. Baranyi Ferenc librettójának alapja az Isteni színjáték új fordítása, és egyes Dante-korabeli középkori versek. A mű megírásának és előadásának apropója a 2021-ben esedékes Dante évforduló, halálának 700. évfordulója. A történet Francesca da Rimini és Paolo Malatesta tragikus szerelmi drámája, amely kettős érzelmeket vet fel Dantéban: Egyfelől ugyan a bűnös szerelem méltó büntetését igazságosnak tartja, de emellett mélységesen megrendül a szerelmesek egymás iránti érzéseit látván. Az erkölcs parancsa és az emberi szenvedély közötti feszültség, valamint az ember szabad akaratából következő döntés következményeire világít rá Francesca és Paolo sorsa. Tóth Péter zenei eszközei nagyszerűen kifejezik a szövegkönyv drámai lehetőségeit, többször operaszerű jeleneteket hallhat a közönség. Erkölcs, bűn, bűnhődés és keresztény irgalom – e kérdések vetődnek fel a műben, mely morális tartalmát tekintve szinte ritkaságszámba megy napjaink zeneirodalmában.
Arthur Honegger – Paul Claudel: Johanna a máglyán (Jeanne d’Arc au bûcher)
“Hogy egy életet megérthessünk, éppúgy, mint egy táj megértéséhez, látópontot kell keresnünk s erre mi sem jobb, mint a legkiemelkedőbb magaslat. Jeanne d’Arc életében ez a csúcspont a halála, a roueni máglya. A drámában, melyet Mme Ida Rubinsteinnek írtam Honegger közremunkálásával, erről a csúcspontról nézi végig sorra az eseményeket, melyek idáig vitték, a legközelebbitől a legmesszebbekig, az elhamvadástól egészen vokációjának és küldetésének eredetéig. A halálba indulók – mondják, – így látják az utolsó órában leperegni minden eseményével életüket, melynek döntő jelentést ad a közelgő lezárulás. Hirtelen minden világos lesz a tekintet előtt, mely egyik horizontról a másik felé fordul, az elbúcsúzás és az útra indulás közt.
Az a Jeanne d’Arc, akit itt a máglyán látunk, nem az ifjú hősi alak, ahogyan a roueni perről szóló iratok lerajzolják szenvedésében. Egy másik pernek a hőse inkább, azé, aminek befejezése előttünk történt, a világháború után. A szenttéavatási peré. Ez az örök Jeanne d’Arc, aki az új idők küszöbén adatott a francia nemzeti egység őréül és pártfogójául. Mielőtt véglegesen elfoglalná a reá váró koronás helyet, megengedett talán Jeanne-nak, hogy tudomást vegyen az isteni tervről, és számot adjon magának – Domrémytől Rouenig és Rouentől Domrémyig – az útról, amelyet bejárt s ahová ellenállhatatlan hangok szólították. Ez a tanulatlan parasztlányka, aki nem tudott más jelet írni, csak a keresztét, de vér és arany betűivel, írt egy könyvet s ez a könyv megszolgálta, hogy ő vesse rá először tekintetét.”
Paul Claudel
A meglehetősen bonyolult szerkezetű dráma zenei megjelenítésére Paul Honegger vállalkozott. Ő korábban rengeteg filmzenét is írt, és ez a gyakorlat jól jött az egyes jelenetek hol látványos, hol lírai megfestéséhez. Filmzene írói gyakorlatából adódóan egy különleges hangszert is alkalmaz, az Ondes Martenot-ot, ami akkoriban nagyon népszerű volt a filmes világban. Félig mechanikus, félig elektronikus hangszerről van szó, amivel korrekt hangmagasságokat és érdekes, glisszandós hanghatásokat lehet előállítani. A mű hangszerelése hatalmas előadói apparátust kíván, sok ütőhangszert, a dzsessz világából ismert szakszofonokat, és a hagyományos szimfonikus zenekari apparátust hallhatjuk.
Zenei világában megjelenik a dzsessz, a francia népdal és táncdallam, a stilizált gregorián.
Érdekessége a műnek, hogy a főszereplő, Johanna szinte végig prózai szerep, egyedül a gyermekkort felidéző Trimazo jelenetben énekel, egy francia gyerekdalt megszólaltatva.
A másik prózai szerep az ég küldötte, Domonkos testvér, aki végigvezeti Johannát a máglyától a máglyáig tartó úton.
További kisebb prózai szerepek is vannak még a darabban, mint a Hordók anyja, vagy a Lisztes molnár.
Az ég hangjai, Szent Katalin, Szent Margit és a Szűzanya kizárólag énekes szerepek.
A többi szereplő, mint a Disznó a Szamár, a Klerikus, a heroldok, a kártyaparti résztvevői hol prózai szöveget mondanak, hol énekelnek.
A tömegjelenetek kórusfreskói rendkívül hatásosak, nagy kifejező erővel vannak megírva, a bírósági jelenetben a csőcselék félelmetességét, vagy egy másik jelenetben a népünnepély rusztikus hangulatát, a kenyér és bor szimbólumát megjelenítvén, vagy a darab utolsó harmadában az ég és a föld hangjai között feszülő ellentétet: “szent!-boszorkány!”, a végén pedig a szeretet apoteózisát kifejező zenei anyagot bízva az énekkarra.
Az előadás Raics István fordításában magyar nyelven hangzik el.
Szólj hozzá!