A világ egyik legelismertebb és leghíresebb zongoristája, az 1955-ös torinói születésű Ludovico Einaudi 2017-es dupla telt házas Müpa-koncertje után visszatér Budapestre, hogy a filmzeneszerzőként is népszerű muzsikus stíluskategóriák felett álló fellépésével újra lenyűgözze a magyar közönséget.
A világ egyik legelismertebb és leghíresebb zongoristája, az 1955-ös torinói születésű Ludovico Einaudi 2017-es dupla telt házas Müpa-koncertje után visszatér Budapestre, hogy a filmzeneszerzőként is népszerű muzsikus stíluskategóriák felett álló fellépésével újra lenyűgözze a magyar közönséget. A klasszikus zenétől az avantgárdon át a popos, világzenés hatásokig terjedő összetevőkből egyedit alkotó művész rengeteg izgalmas munkát jegyez legutóbbi látogatása óta.
A nyolcvanas évek óta koncertdarabokat és színpadi műveket alkotó, továbbá lemezeket kiadó Einaudi a modern klasszikus populáris zenei kategórián belül a békés, megnyugtató, meditatív posztminimalista iskolát erősíti úgy, hogy számos más hatást is beenged zenéibe. Bátran kísérletezik akár Mali mande zenéjével, akár az örmény duduk hangszerrel, akár a dél-olasz tarantella műfajával, a filmzenés hatások pedig egyértelműek - sok más híres mozi mellett a 2011-es Életrevalók zenéje is nagy mértékben növelte népszerűségét. Hírnevét a 2000-es évek közepén alapozta meg az Una Mattina (2004) és a Divenire (2006) című albumokkal, de önálló világát a 2010-es években is szépen tágította (In a Time Lapse - 2013, Elements - 2015), budapesti bemutatkozása óta pedig igen aktív periódusát éli, például a hétlemezes Seven Days Walking projekttel, amely hét variációt nyújt néhány kulcsfontosságú témára. 2019-ben írt színpadi zenét Bob Wilson-rendezéshez, operát Colm Tóibín librettójából, valamint kísérőzenét az ünnepelt filmhez, A nomádok földjéhez. Underwater című legutóbbi, 2022-es albumát (ennek zenei anyagát hallhatjuk a Müpában) a szabadban, csendben, nyugalomban adott 2021-es koncertjei inspirálták - az érzelmek áradására második budapesti vendégszereplésekor is számíthatunk.
Ludovico Einaudi: zongora
Közreműködők:
Redi Hasa: cselló
Federico Mecozzi: hegedű, brácsa
Francesco Arcuri: ütőhangszerek
Szólj hozzá!