ÖRÖKSÉG - Kelemen Barnabás és az Anima Musicae

Kelemen Barnabás és az Anima Musicae

Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A bécsi klasszika üstökös óriása, Mozart egyik leghíresebb – Jupiter nevét viselő – szimfóniájában Michael Haydn ellenpontozó művészetét, avagy gregorián dallamtöredékeket idézve koronázza meg 1788-ban fenséges zenéjével a szimfónia műfaját. A romantikus norvég komponista, Grieg 1884-ben megírja békés, nosztalgikus szvitjét nemzeti költőjük, Holberg születésének bicentenáriumára, ezzel a neoklasszikus stílusirányzatnak előhírnökévé válik. Ugyanennek a visszatekintésnek követe Hartmann: 1935-ben írja szívbemarkoló neoklasszikus hegedűversenyét, amely az elkerülhetetlen jövőképtől riad vissza a háború előtti Németországban. Az összekapcsolódó európai zenetörténet letéte ez, amelynek mi is máig részesei vagyunk. A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit. Sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője és neves intézmények pedagógusa, néhány éve pedig karmesterként is tevékenykedik. Munkáját számos rangos elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal jutalmazták.

Műsor:
Edward Grieg: Holberg szvit
Karl Amadeus Hartmann: Concerto funebre
-szünet-
Wolfgang Amadeus Mozart: Jupiter szimfónia

Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű,
művészeti vezető: G. Horváth László