A zenei kuriózumokat, világsztárokat, irodalmi performansz-estet, filmet, táncot és mesejátékot felvonultató fesztivál azt szemlélteti, hogy a francia kultúra az elmúlt évszázadok során miként merített ihletet a kívülről érkező művészeti hatásokból, és a sajátos francia ízlés szűrőjén keresztül hogyan integrálta azokat.
Fischer Iván és a Fesztiválzenekar a Montmartre bohém művészvilágát idézi meg Ravel, Debussy, a polgárpukkasztó, mégis imádott különc, Erik Satie és a modern poétikus, Henri Dutilleux műveivel. A BFZ évek óta működő, autentikus hangszereken játszó régizenei együttese mulatságos és virtuóz áriákban és táncos ritmusokban gazdag barokk kuriózumokkal készül Hervé Niquet vezényletével, de a kísérletező kedve sem hagyja el a zenekart. Kortárs koncertjükön az is kiderül, hogy szól egy igazi ritkaság, a kontrabasszusklarinét, hogy működhet-e hangszerként a selyempapír, vagy hogy miképp lehet előidézni oroszlánbőgést a színpadon.
A fesztiválra a Müpába érkeznek a kortárs francia művészeti élet olyan legendás alakjai is, mint a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző Michel Legrand és a jazz hegedűvirtuóza, Jean-Luc Ponty. Őket Joseph Cosma (a Kozma József néven született zeneszerző) köti össze, akinek munkássága mindnyájukra hatott. Nem véletlen, hogy a Hulló Falevelek (Les Feuilles) című örökzöldje mindkét művész repertoárjában megtalálható. Mi egy harmadikat mutatunk:
A fesztivál ideje alatt a Müpa Előcsarnokában és Zászlóterében megrendezett kiállításoknak (Lucien Hervé fotói és Toulouse-Lautrec litográfiái) is van magyar vonatkozása, hiszen a Lucien Hervéként világhírűvé vált fotográfus Hódmezővásárhelyen, Elkán Lászlóként született.
A kiállítás szolgál hátteréül a Müpába szeptember végén beköszöntő fesztiválhangulatnak, amely a változatos koncerteken kívül tánc és zenei programokat, francia-magyar irodalmi performansz-estet is kínál. Ez utóbbin a két ország közötti irodalmi kapcsolatok, a modernitás, az avantgárd és a kísérleti művészet kap teret, amelyben a vizualitás, a gesztusok és a hang egyaránt fontos szerephez jutnak. Összművészeti produkcióban elevenedik meg a századforduló Párizsának pezsgő miliője a Gergye Krisztián Társulat premierjén. Az előadáson énekesek, zenészek, bábosok és táncosok együtt idézik meg a Montmartre művészvilágát, a Toulouse-Lautrec képeinek hangulatához hasonló „cabaret grotesque”-ben.
A gyermekeknek szóló A katona története orosz népmesei elemek felhasználásával a költő Ramuz és a zeneszerző Stravinsky zenés, szöveges, táncos mesejátéka.
Néha bizarr humorú, finoman kidolgozott szövegek és saját „muzouche”-nak nevezett stílusuk fülbemászó dallamai jellemzik a teljesen különböző zenei világokat ötvöző breton La Gâpette-et. Az öt zenészből álló sokszínű csapat mintegy 15 hangszeren játssza különös elegyű zenéjét.
A Parno Graszt & Latcho Drom, a Paris Combo, a Mózes Tamara Trió és a Les Alouettes Együttes a Müpa Előcsarnokában kínál ingyenes, táncos, zenés programokat.
A Müpamozi pedig az év hátralévő részében az 1960-as évektől a 21. századig válogat a francia filmek krémjéből.
Szólj hozzá!