Babos Gyula: Makrokozmosz

A hatvanöt éves Babos Gyula univerzuma állandóan tágul. Tartóoszlopai a karakteres szerzemények, magukkal ragadó lüktetések, harmóniák és dallamok. Kezdetben a rockos ritmusok érintették meg leginkább, de bebarangolta a mainstream jazz, a blues, a roma folklór, az indiai és a klasszikus zene vidékeit, s bármit csinált, áthatotta az improvizáció izgalma, a jófajta kockázatvállalás szelleme. Mindig is csapatjátékos volt, azokat, a legkülönbözőbb generációkat képviselő muzsikustársakat gyűjtötte maga köré, akik hozzá hasonló nyelvet beszéltek, mertek kísérletezni, és a zenében az örömteli szárnyalást keresték. 
Babos Gyula Makrokozmoszában merőben új konstelláció valósul meg, hiszen a Babos Projectek és a Ba-Lan-cE formációhoz képest az ünnepelt gitáros egészen friss felállással lép a Fesztivál Színház színpadára. Az év utolsó Jazzműhelyének vadonatúj, erre az alkalomra készülő mestermunkáit Babos két igen tapasztalt fúvóskolléga, Winand Gábor és Fekete-Kovács Kornél, valamint az egyik legfoglalkoztatottabb hazai nagybőgős, Orbán György és a még tanulmányait folytató, kivételes tehetségű dobos - akit, mint egykor Borlai Gergőt és Balogh Lászlót is, a gitárművész hozhatja helyzetbe -, Czirják Tamás társaságában mutatja be a nyitott szívű egybegyűlteknek. Ahogy Babos mondja, ők mindannyian magabiztos útkeresők, akikben tükröződni látja mindazt, ami saját, a magyarországi kulturális kincs minden szépségére nyitott lelkére is jellemző.