Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész 2000-ben játszott először két romantikus zongoraversenyt egy estén. Azóta hagyománnyá váltak ezek a zenekari zongoraestek Budapest hangversenytermeiben. Ezen az estén elsőként Chopin 1830-ban keletkezett e-moll versenyműve hangzik el. A szerzőt a zongora poétájaként tartja számon az utókor: művei között nem szerepel olyan alkotás, amely nélkülözné szeretett hangszerét. A hosszú zenekari bevezetőt követően a zongora uralja az egész első tételt. A Larghettóban a mozarti lassú tételek világa ölelkezik a chopini noktürnökével, a zárótételhez pedig a lengyel népi ihletés ad szilaj lendületet. Chopin maga mutatta be művét, nagy sikerrel. „Honnan ez a fiatalos találékonyság? Honnan a merészség? Honnan a lendület?' Ezek a zeneszerző saját szavai művével kapcsolatban. Bizonyára ez a rácsodálkozás élteti mindmáig e kompozíciót.
A szünet után Csajkovszkij örökzöld b-moll zongoraversenye csendül fel. „Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt' - hárította el eljátszását Nyikolaj Rubinstein. Végül 1875-ben Hans von Bülow Bostonban mutatta be a darabot - óriási sikerrel. A szokatlan, váratlan fordulatokkal teli, nagyszabású első tételt - Allegro non troppo e molto maestroso - követően a lírai Andantino semplice már egyszerűbb háromrészes szerkezet. A középső Scherzót gyönyörű románcdallam öleli körül. A zárótétel - Allegro con fuoco - szilaj ¾-es ukrán népi dallam ihlette témával indul, mely később szelíd, dallamosabb hangvételre vált, hogy aztán hatalmas himnusszá növekedjék az élet szépségét hirdetve. Adalék a mű történetéhez, hogy később Nyikolaj Rubinstein belátta tévedését, s Párizsban már maga játszotta a zongoraszólamot.
Somos Csaba karmester először lesz Hegedűs Endre partnere. A művész és a Duna Szimfonikusok együttműködése már több szép gyümölcsöt termett. Az este a romantikus remekművek szenvedélyes és magával ragadó tolmácsolásait ígéri.
Rendező: Stúdió Liszt Kft., Müpa
Szólj hozzá!