Harmincöt országban adott négyszáz előadás és 500 ezer néző után a Pasión de Buena Vista produkció 2014-ben visszatér Európába, ahol mindig is népszerűek voltak, és ennek az élménynek a magyar nézők is részesei lehetnek.
Két évvel ezelőtt Németországban megkapták a 2008 legjobb show műsorának járó legrangosabb médiadíjat, a Radio Regenbogen Award-ot, és élőben zenéltek a legnézettebb, Wetten dass? című televíziós show műsorban.
Emellett két kislemezt is megjelentettek, a hallgatók kedvencévé lett La vida es un carnaval-t és a Chá Chá Chá Con Sabor-t.
Mit is takar a Pasión de Buena Vista?
Forró ritmusok, csábos táncokat, egzotikus szépségeket és olyan dalokat, amelyeket hallgatva a forró, izgató kubai éjszakában érezhetjük magunkat.
A Pasión de Buena Vista elrepít minket a karibi szigetek zsúfolt utcáira, ahol átélhetjük a felhőtlen kubai életérzést. Kivételes és eredeti szereplők, valamint slágerlistás kubai énekesek, táncosok, csakúgy mint a lélegzetelállító színpadi show, díszletek és fények garantálják, hogy egy életre megfertőz minket a kubaiak humora és szenvedélye.
A SHOW
Semmi nem jellemzi jobban a kubai mentalitást, mint az ottani zene és tánc. A ma világszerte ismert zenei stílusok, mint a rumba, a mambo, a cha cha cha és a salsa ugyanabból a négy alapelemből épülnek fel, csak mindegyik esetben egy kicsit másképpen.
Eredetileg az ütősökön kívül nem használtak mást, dallamos hangszereket már csak a mambo, a rumba és más divatos stílus ma ismert, mindenki számára fogyasztható változatában hallhatunk. Az énekesek és a kórus bekapcsolódásából született a Son-nak elnevezett stílus, a mai salsa elődje.
A Danzon-t a kubai felső tízezer sokáig lenézte, de ma a sziget legnépszerűbb tánca. A cha cha cha ebből alakult ki. Az országban utazgató énekesek leginkább szomorú, szép balladákat énekelték, de a forradalom időszakában, a szövegeiket megváltoztatva ezeket használták propaganda célokra. Később a zenészek azonban újra visszatértek az eredeti változathoz.
A mai stílusok közül minden kétséget kizáróan a Son a legnépszerűbb, amit a cukorültetvények munkásai vezettek be a húszas években. Eredetileg ez három emberes produkció volt, spanyol és latin-amerikai háromhúros gitárkísérettel, és más ritmushangszerekkel. Ahogy ez egyre jobban elterjedt az ország összes részén, egyre több hangszert szólaltattak meg az előadásokon, úgy mint a bongost, a marimbulast, majd a negyvenes és ötvenes években a klasszikus amerikai Big-Bandben használt trombitát.
Mindez az európai fül számára első hallásra óriási hangzavart és ritmus kavalkádot eredményez, de a jellegzetes hangzásvilág hamar elvarázsolja a közönséget.
Szólj hozzá!