Riff Cohen

A jelenleg Tel-Avivban élő francia énekesnő rendkívül színes kulturális háttérrel rendelkezik. Apai nagymamamája Tuniszból menekült Palesztinába a német megszállás elől, míg édesanyja Algériából költözött Izraelbe. A Franciaországban felnőtt és nyolcévesen már saját dalait író Riff Cohen sosem feledte el saját gyökereit. Ezt persze nem is kérdőjelezhetik meg azok, akik hallották tőle a YouTube-on is nagy sikert elért kislemezes dalait, az A Paris-t és a J’aime-et, melyekhez ő maga rendezett videóklipeket. Dalaiban a világzenei ösztönösség a lehető legtisztább orgánumon keresztül szólal meg egy igazi kozmopolita szájából, aki légiesen könnyed bájjal biztosít olyan átjárást tradíciók és kultúrák között, melyre nagyon rég volt példa. Az eddig egyetlen, tavalyi szólólemezzel rendelkező énekesnő pedig épp azért tudott kitűnni fiatal pályatársai közül, mert az orientalizmus tiszteletén túl zenéje és önkifejezése sem merül ki az egyszeri hagyományegyesítésben: előszeretettel formálja saját képére a francia avantgarde popzene útkereső szabadságát, a klasszikus rockzene nyers erejét, valamint a maghrebi rai zene dallamvilágába ágyazott hiphopot. Mindezek együtt pedig úgy rendelődnek alá Riff Cohen végtelenül színes, magával ragadó és bájosan őszinte karakterének, hogy a végeredmény épp annyiban lesz slágeres, amennyire megőrzi kifejezőerejének hatását is. Az A Paris címet viselő lemez borítóján Riff Cohen apai nagymamájának portréja látható, a dalokat pedig héber, núbiai és francia nyelveken szólalnak meg.