Az Artisjus-díjak célja tizennyolcadik éve az, hogy az előadók mellett tevékenykedő szerzőkre irányítsa a figyelmet, őket ünnepelje. Az elismerést a zenei szakma ítéli oda, a beérkező ajánlásokat az Artisjus vezetőségének tagjai összesítik és ők döntenek a díjazottak személyéről. A csütörtöki díjátadó az első Dalszerző Expo zárásaként a Budapest Music Center koncerttermében volt, nyolc zenei kategóriában nyújtottak át elismeréseket, és most vették át díjaikat az irodalmi színtér kiválóságai is.
A könnyűzenei alkotói életműdíjjal
elismert Wolf Péter klasszikus komolyzenei képzettségén túl, a Zeneakadémia jazz tanszakának elvégzése után zeneszerzői diplomát, majd doktori címet szerzett. A könnyűzene műfajában olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Most kéne abbahagyni; a Könnyű, mint az egyszeregy; vagy az Elsöpri a szél. A művészt a díjátadón méltató Victor Máté kiemelte: Wolf Péter szimfonikus zenekari darabok után egyre több tv- és filmzenét írt, köztük a Vukét, amellett rengeteg hangszerelést, átdolgozást készített.
Az év könnyűzeneszerzője díjat
Závodi Gábor kapta az Artisjustól. Zeneszerzőként és szövegíróként együtt dolgozott többek mellett Demjén Ferenccel, Koncz Zsuzsával, Zoránnal, Somló Tamással, Zsédával és Tóth Verával is. Zenei producerként 2007-ben Rúzsa Magdival részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon is, ahol az Aprócska blues című dalért megkapták a szakmai első díjat. Írt, hangszerelt zenét mozifilmek számára (Csinibaba, Zimmer Feri). Munkássága kapcsán Malek Miklós hangsúlyozta, hogy Závodi Gábor a szerzőség mellett széles skálán foglalkozik a zene egyéb területeivel.
Az év könnyűzenei szövegírója
Tariska Szabolcs lett, aki 2010-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is. 1993-2007 között énekese, dalszövegírója volt az Amorf Ördögök zenekarnak, majd 2010-ben Tövisházi Ambrus zeneszerzővel az Amorf Lovagok nevű formációt hozta létre. Szöveget írt mások mellett a Péterfy Bori & Love Bandnek, a Magashegyi Undergroundnak, Odettnek, a Compact Discónak, a SuperStereónak, Kulka Jánosnak és Heinz Gábor Bigának. Tariska Szabolcs elmondta, hogy a díjat az elmúlt húsz év elismeréseként "kis életműdíjnak" fogja fel. "Nagyjából kétszáz szövegem van. A témák adottak, így ebben nem, de a stílusban lehet újat mutatni".
Az év könnyűzenei produkciója
díjat a Fishing on Orfű fesztivál kapta. Szabó Áron méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Artisjus vezetősége már másodszor választott fesztivált ebben a kategóriában, ezzel is jelezve, hogy a szerzők és szövegírók számára is igen jelentősek az évek óta jól teljesítő fesztiválok. "A Fishing on Orfű közülük is kiemelkedik különleges hangulatával, amelyet jelentős látogatószáma ellenére sem veszített el".
A junior kategória
egyik díjazottja a Margaret Island szerzői közössége, vagyis Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Füstös Bálint lett. A zenekar az egyik legsikeresebb pályakezdő zenekar a hazai könnyűzenei színtéren. Szakos Krisztián méltatásában így jellemezte a formációt: "Természetes, letisztult zenéjük újra bizonyítja, hogy a magyar közönség igényli a míves muzsikát".
Szintén junior díjat kapott
Szeder-Szabó Krisztina, aki egyszerre szövegíró, dalszerző, gitáros és énekes. Sebestyén Áron kiemelte: Szeder stílusa szókimondó, dalszövegei néha megfogalmazzák azt, amit nem merünk magunktól kimondani.
Junior díjat kapott
Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekes-szövegírója is , róla Jónás Vera méltatásában elmondta: ironikus képeket használva azonnal a psziché legmélyebb bugyraiba rántja a hallgatót.
Az év komolyzenei műve
Jeney Zoltán Aus tiefer Not című darabja lett. A díjazott alapító tagja volt a budapesti Új Zenei Stúdiónak, amely 1972 és 1990 között több mint hatszáz kortárs zeneművet mutatott be. 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéhez írt zenét, vendégprofesszorként világszerte tart előadásokat, 2013-tól a Zeneakadémia professzor emerituszaként a zeneszerzés doktori képzés vezetője.
Az év junior komolyzenei alkotója díjat
Brandenburg Ádám kapta, számos sikeres hazai és nemzetközi versenyeredménye mellett jelenleg doktori tanulmányait végzi és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Tihanyi László szerint Brandenburg Ádám korát meghazudtoló érettséggel és ötletességgel alkotta meg Priéres nocturnes című művét, amelyben bizonyította, hogy ismeri a zenekar kezelésének megtanulható fogásait, valamint képes egyéni hangon, önálló módon kifejezni zenei gondolatait.
Az év magyarnóta-szerzője,
Tóth János István kétszázötven nótája közül hatvan szerepel lemezen, CD-n, valamint hallható a rádióban és televízióban is. A Dankó Rádió 2016-ban tizennégy nótáját vette fel a repertoárba.
Szólj hozzá!