Mayall 1933-ban született Macclesfieldben.Tizenévesen kezdte el böngészni apja jazz- és blues-gyűjteményét, és megtanult zongorázni (továbbá gitározni és szájharmonikázni), hogy megalkossa a saját zenéjét. Három év nemzetbiztonsági szolgálat után, amely Koreába vitte, művészeti iskolába ment, és grafikus lett, mellette pedig a Blues Syndicate zenekarban zenélt. A szülei kertjében, egy lombházban lakott egészen 30 éves koráig, amíg meg nem nősült.
1963-ban Londonba költözött, hogy hivatásos zenész legyen, ez volt a ritmus és blues nagy boom-ja, amely olyan együtteseket robbantott bele a köztudatba, mint a Rolling Stones, a Spencer Davis Group és az Animals.
Mayall énekelt, gitározott és billentyűzött, és olyan zenészeket toborzott maga köré, mint John McVie (aki később megalapította a Fleetwood Mac-et), hogy a Bluesbreakers nevű, folyamatosan formálódó zenekarát megalapítsa. Debütáló kislemezüket 1964-ben adták ki, és ugyanebben az évben John Lee Hooker kísérőzenekarául szegődtek. Mayall ebben az időszakban a blues nagyjaival, köztük Sonny Boy Williamsonnal és T-Bone Walkerrel is turnézott, és saját zenekarát – jó evangelista módjára – arra használta, hogy a bluest szélesebb körben megismertesse az Egyesült Királyságban.
A folyamatosan változó felállás közepette 1965-ben csatlakozott a Bluesbreakershez Eric Clapton, miután kilépett a Yardbirdsből – az első közös felvételek producere a fiatal Jimmy Page volt (aki hamarosan csatlakozott a Yardbirdshöz, mielőtt megalakította a Led Zeppelint). Clapton helyét aztán rövid időre egy másik későbbi Fleetwood Mac-sztár, Peter Green vette át, egy ideig pedig Jack Bruce basszusgitározott. Miután Clapton visszatért, a csapat felvette első slágeralbumát, az 1966-os Blues Breakers With Eric Clapton címűt.
Clapton nem sokkal később távozott, hogy megalakítsa a Creamet.
„Mindig is elég nyugtalan volt, így nem volt olyan nagy meglepetés” – mondta róla később Mayall.
Visszatért Green, és bekerült a Bluesbreakersbe rövid időre a Fleetwood Mac másik társalapítója, a dobos Mick Fleetwood is. Miután Green végleg távozott, Mayall felvette a 17 éves Mick Taylort, aki aztán Brian Jones helyére lépett a Rolling Stonesban... A Bluesbreakersnek ebben az időszakban három további brit Top 10-es albuma volt, köztük a 3. helyezett Bare Wires című örökzöld.
Ez lett a Bluesbreakers utolsó albuma - Mayall Taylor távozása után elhagyta a nevet, és 1969-ben Kaliforniába költözött, ahol az 1970-es évek egészét töltötte. A blues-rock színtér nagy meglepetésére eltávolodott az Egyesült Királyságban készített zenéjétől, és a dobos nélküli, akusztikus hangszerelésű – például fafúvósokkal, szaxofonnal és ujjbegyes gitárral készült – felvételek felé fordult, bár az 1971-es Back to the Roots című dupla albumon (nomen est omen), amelyen Clapton és Taylor vendégszerepelt, újra elővette hangosabb, nyersebb stílusát.
2008-ban azonban végleg elhagyta a Bluesbreakers nevet, hogy felszabaduljon az elvárások alól, és más zenészekkel is játszhasson, többek között 2018-ban felvette első női szólógitárosát, Carolyn Wonderlandet.
Mayall négy gyermeket nevelt első feleségével, Pamelával: Garyt, Jasont és Traceyt, valamint örökbefogadott fiát, Benedictet. 1978-ban Mayall találkozott a nála több mint 20 évvel fiatalabb blues-zenész Maggie Parkerrel, aki csatlakozott a kísérőzenekarához, és később össze isházasodtak. Két fiuk született, de 2011-ben elváltak.
1979-ben leégett Laurel Canyon-i házuk, amelyet később újjáépítettek, Maggie később azt írta:
„Az életünkön és a ruhánkon kívül semmit sem mentettünk meg.. John elhajította a kerti slagot, mi pedig rohantunk, keresztül a lángokon, mint a pokolban, egy barátunk Chevy Suburbanján”.
Mayallt még ebben az évben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, ahol a blues két másik ikonjával, Big Mama Thorntonnal és Alexis Kornerrel együtt a Musical Influence díjat kapta.
Évente több száz élő koncertet adott, és egészen 2022-ig folytatta a turnézást.
A hivatalos oldalán posztolt közlemény azzal zrul:
"John ugyanezt a Guardian-interjút azzal zárta, hogy tovább elmélkedett a bluesról: Hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy bárki is pontosan tudja, mi is ez. Egyszerűen csak nem tudom abbahagyni a játékát. Játszd csak tovább a bluest valahol, John. Szeretünk téged."
Forrás: The Guardian
John Mayall, blues, gyász
Szólj hozzá!