A zeneszerző tizenegyedik operájának szüzséjét megismerkedésüket követően Stefan Zweig javasolta Straussnak 1931 novemberében. A szövegkönyvet is ő készítette el, Ben Jonson színműve alapján. „A legjobb vígopera-szövegkönyv a Figaro házassága óta” – mondta Strauss, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a zsidó származása miatt mellőzött Zweig neve szerepeljen az 1935-ös drezdai bemutató műsorfüzetében és plakátjain. A hallgatag asszonyt a második előadás után be is tiltották, Straussnak pedig le kellett mondania a Birodalmi Zenei Kamara elnöki tisztségéről.
A darab lehetőséget teremtett az akkor hetvenéves zeneszerzőnek arra, hogy szintézisét adja mindannak, amit a 19. századi olasz vígopera-hagyományról megtanult és gondolt. A rendkívül dallamos mű tele van zenei idézetekkel és stílusparódiákkal. Akár egy Don Pasquale-paródiaként is értelmezhető, némi Sevillai borbély- és Figaro-áthallással, utóbbi főként az együttesek gazdagsága tekintetében. A hallgatag asszony igazi kavalkádját nyújtja az elmúlt korok stíluskaraktereinek. A színen egyaránt feltűnnek az önkéntes segítők, a céltudatos menyecske, a könnyelmű unokaöcs és az idősödő, ámde fukar nagybácsi.
A történet főszereplője a gazdag londoni agglegény, Sir Morosus kapitány, aki igen érzékeny a zajokra. Eltűntnek hitt unokaöccsét, Henryt busás örökséggel fogadja, ám amikor kiderül, hogy a fiú egy olasz színtársulat tagja, a folytonos zajongás miatt kitagadja őt. Az öregúr házasodási szándékát kihasználva a mindentudó borbély ötlete nyomán Henry, valamint felesége, Aminta tréfára szövetkeznek. Megjátsszák, hogy összeadják a kapitánnyal Amintát, aki csendes teremtésnek adja ki magát, az „esküvő” után azonban valóságos fúriává változik. Miután kiderül, hogy a házasságkötés csak tréfa volt, a megkönnyebbült Morosus kibékül kitagadott örökösével, és visszafogadja őt.
A történet a lóvá tett kedves alakját, Sir Morosus kapitányt a dokumentarista fotográfusként végzett, majd énekesi pályára lépett Rúni Brattaberg alakítja, aki nemrégiben debütált a Metropolitanben. Aminta szerepében a Bécsi Állami Opera latin-amerikai szólistáját, Iride Martinezt hallhatjuk.
Szólj hozzá!