A néhány éve bemutatkozott trió korelnöke Várjon Dénes zongorista, akinek pályáján kiemelt helyet foglal el a kamarazene. Rendszeresen részt vett Schiff András mesterkurzusain, s ő az egyetlen magyar zongorista Schiff mellett, aki lemezre vette Beethoven mind az öt zongoraversenyét. Pályája három jelentős versenyen, a Magyar Rádió Zongoraversenyén, a Weiner Leó Kamarazenei Versenyen és a zürichi Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen nyert első díjjal indult.
A nála tizenegy, illetve tizenhét esztendővel fiatalabb Baráti Kristóf és Várdai István karrierje a 2000-es évek elején kezdett meredeken felfelé ívelni. Baráti a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyen harmadik helyezett lett, és a közönségdíjat is elnyerte. 2014-ben megkapta a magyarországi legmagasabb művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat. Legújabb felvétele a Lady Harmsworth lelke (The Soul of Lady Harmsworth) címet viseli, utalva a hegedűs csodálatos Stradivari hangszerére.
Várdai István harmadik helyezett lett a moszkvai Csajkovszkij Versenyen és az egyetlen élő zenész, aki két rangos világversenyen, a Genfi Zenei Versenyen és a 2014-ben megrendezett müncheni ARD Versenyen is győzelmet aratott. A fiatal csellistának nemrég jelent meg az a lemezfelvétele, amelyen Mahler és Schumann több dalának első ízben lemezre játszott átiratai hallhatók. 2013-tól korábbi alma matere, a „csellisták Mekkájának” számító Kronberg Akadémia tanára.
A trió művészei a Bachtrack ranglistáján is előkelő helyen állnak: 2014-ben a hegedűművészek toplistáját Baráti Kristóf vezette, míg Várjon Dénes a világ ötödik legfoglalkoztatottabb zongoristája, Várdai István pedig a második legkelendőbb csellista volt. A Baráti–Várdai–Várjon trió Beethoven Hármasversenyében már közönség elé lépett a Müpa pódiumán 2014-ben, azonban ez lesz az első önálló kamaraestjük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Koncertjük műsora a 19. század három évtizedébe kalauzolja a hallgatót érzelemgazdag, személyes hangvételű munkákon keresztül. Franz Schubert Esz-dúr triója (D. 897), a Notturno egy évvel a zeneszerző halála előtt, 1827 őszén keletkezett, és transzcendens-misztikus hangvételével a szerző egyik legszemélyesebb tétele. Dvořák 1891-ben a Dumky-trióban (e-moll, op. 90) egy szláv dallamtípus, a dumka képviselőit szedi egy olyan csokorba, amelyből szinte kicsordul az édes fájdalom és az érzéki szépség. Csajkovszkij barátja, Nyikolaj Rubinstein zeneszerző haláláról emlékezik meg az 1881/82 fordulóján keletkezett a-moll trióban (op. 50) – nem csoda, ha ebben a műben is fontos szerepet kap a melankólia és a fájdalmas hangvétel. A műsor egyik különlegessége a különbözőségben rejlik: mindhárom darabnak formabontóan újszerű a szerkezete, hiszen felfüggeszti a romantika klasszikus műstruktúráját, Schubert ehelyett egy-, Dvořák hat-, Csajkovszkij pedig kéttételes művet alkotott.
Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes
2016. május 10., kedd, 19:30
Szólj hozzá!