Az energiáimat a közönségből merítem, és nekik is adom vissza – Karanténnapló Csepregi Évával

A január és a február általában rövid szusszanás az előadóművészek „munkarendjében”, nemcsak a két ünnep közötti, de az egész éves hajtást ki kell pihenniük – az év kezdetén kevesen vágnak bele országjáró turnéba. Viszont így, március körül már lendületet vesz a szakma, és teljes gőzzel készül mindenki az új szezonra.

Készülne. Hiszen tudjuk, mi történt...

Csepregi Éva gyakorlatilag minden hétvégén színpadra állt volna Gabrielle szerepében, Neil Simon: KÜLÖNTEREM című darabjában, de ami nekünk jobban témánkba vág: a Neotonnal 78 állomásos turnéra indultak volna. Ezen a hétvégén, Kiskunfélegyházán lett volna az első koncertjük, ami természetesen elmarad, de a kritikus időszakon (amelynek még a végét sem tudjuk) kívül lemondtak már szeptemberi fellépésüket is. Szóval, nagyon sok a volna, tapasztalataink szerint az áprilist már minden előadó elengedte, de ahogy mások, Csepregi Éva is hatalmas adag bizalommal és reménnyel várja a májust...

 Hogy addig mi történik vele?

„Bezárkóztam... „ – meséli – ”... még a fiammal sem találkozom, nem mozdulok itthonról. Skype, telefon, e-mail... ”. A Koncert.hu-nak elmondta, hogy „tele van munkával”, este pihen csak. A „home office” Csepregi-verziója úgy néz ki, hogy minden második nap tornázik, ha már nem tud eljárni edzésre, a fennmaradó napokon pedig énekgyakorlatokat végez – hiszen énektanárával sem tud találkozni.

Persze, ilyenkor az ember rácsodálkozik, hogy minek neki énektanár, hiszen mindent tud, de beavatott minket abba, amit ritkán tud meg a földi halandó: az iskola, amelyen ő és kortársai „felnevelkedtek” egészen más volt, mint a mostani, de kivételesen semmi bezzeg nincs ebben, a mérleg(elés) nyelve a jelen felé billen „Ahogy elnézem a fiatalokat – például Dér Henit, őt nagyra tartom –, egészen máshol énekelnek, mint ahogy nekünk tanították (és itt ne földrajzi elhelyezkedésre gondoljatok, hanem a hangképzés helyére)” – mondja, és hozzáteszi, hogy nem csak a hangképzés mássága miatt korrepetálja magát: pályája során többször előfordult, hogy megfázva énekelt, megerőltette a hangját, s ezek a dolgok nem múlnak el nyomtalanul. Szóval, a teljesítőképesség egy énekesnőnél is véges, szükség van a gyakorlásra – még neki is.

Jó, jó ezekkel elmegy egy-két óra, de mi van a nap többi részével? „Hiszek abban, hogy ha az ember bezárkózik, az nem jelenti azt, hogy nem kell semmit csinálnia...” – és hitének megfelelően „robotol” otthon, ami jelenleg abból áll, hogy rendet vág a papírjai között („Én mindig azt hittem, rendes vagyok, de kiderült, hogy nem is...”), elhárítja a sminkes fiókban kialakult káoszt – ezt egyébként minden otthon rekedt hölgynek javasoljuk, mert ők is hamar rá fognak jönni arra, amire Éva is: hihetetlen pazarló az ember, egy csomó olyan holmit megvesz, amire nincs is szüksége/amije már van... Megjegyezte azt is, hogy ez a helyzet rávilágít arra, hogy an bloc mennyire pazarlók vagyunk, azt a fonnyadt répacsomót például már rég kidobtuk volna, most azért ez a mozdulat nem jön olyan könnyen, sőt, sehogy: ő is megfőzte :)

Fontos számára, hogy legyen ilyenkor az embernek valami terve, célja, ami a bezártságban is kondiban tartja a lelket. Abban megegyezhetünk, hogy egy Arénás koncert ennek a célkitűzésnek pont megfelel: a Neoton Família Sztárjainak éppen október 17-én lesz egy ilyen nagyívű produkciója. Noha azt sorolja, hogy mi minden torpant meg a szervezéssel kapcsolatban, optimista szemlélettel azokra helyezi inkább a hangsúlyt, ami már megvan. Némi szerencse, hogy januárban együtt nyaralt a „fényesekkel”, velük még nyugodt körülmények között leegyeztetett, amit lehetett, az animáció és a lézer is készül, nem különben a ruhák, és a „hangosokkal” is folynak a megbeszélések. „A dalokat is tudjuk, a műsor is összeállt, már csak próbálni kellene” – sóhajt, és hozzáteszi, hogy a komplett turné szolgál a nagykoncert próbájául, ezek során lehet tesztelni azokat a dolgokat kicsiben, amikre nagyban is szükség lesz majd. Kérdés, hogy mikor tud elindulni...

Bujkál bennünk a kérdés, mert ennyi optimizmussal szemben szinte pimaszságnak tűnik, de azért feltesszük: „Hogy bírod a karantént?” Bevallja, az elején volt egy rossz napja. „Én az energiáimat a közönségből merítem, és nekik is adom vissza...” – magyarázza, és igazán többet nem is kell mondania: ti is el tudjátok képzelni milyen egy előadónak előadás nélkül, nyilván nem Csepregi Éva az egyetlen, aki ebben a vészterhes helyzetben megszenvedi ezt. A rossz hangulaton azonban úrrá kell lenni, egyrészt a napi rendszeres tevékenységgel, másrészt a pihenőidő tartalmas eltöltésével: végre van ideje olvasni, zenét is hallagt – „Képzeld, nekem még van CD-lejátszóm, megkerestem hozzá a lemezeket”–, a YouTube-on pédául Coldplayt, Ariana Grandét, Dua Lipát.

A beszélgetés végén visszakanyarodunk a valósághoz: „Tudod, ezek mind olyan dolgok, amik először történnek velünk... Majd csak utána tudjuk levonni a tanulságokat, addig viszont hatalmas az egyéni felelősségünk” – fogalmazza meg, s amikor arra kérjük, küldjön egy „dalos” üzenetet a Koncert.hu látogatóinak, egyik saját számát választja. A kevésbé spirituális beállítottságúak ne olvassanak tovább, csak hallgassák meg a dalt, a többieknek pedig azt üzeni Éva, hogy amire tiszta szívvel vágyunk, azt valóban megkaphatjuk... Talán ritkán adódik olyan élethelyzet, amikor egészen biztosak vagyunk abban, hogy nagyjából 9 millió ember most mind ugyanarról álmodik...