Stevie Salas több mint 70 albumon játszott olyan zenészekkel, mint George Clinton, Buddy Miles, Mick Jagger vagy Rod Stewart. Lemezei több mint kétmillió példányban keletek el világszerte, minden idők ötven legjobb gitárosa között emlegetik. Christine Fon szerint Salas elismertsége és produceri közreműködése tette lehetővé a film megszületését. "Stevie nagyon sok szereplőt ismert, de rengeteg türelemre és időre volt szükség ahhoz, hogy megszülethessen ez a produkció" - mesélte.
A filmet a Smithsonian egy nagyszabású kiállítása alapozta meg, amelynek létrehozásában Salas is részt vett. Az Up Where We Belong: Native Musicians in Popular Culture (Ahova tartozunk: Őslakos zenészek a populáris kultúrában) című tárlat olyan amerikai őslakos zenészeket mutatott be, akik a dzsessz-, a blues-, a folk-, a country és a rockzenére is inspirálóan hatottak, és a Smithsonian egyik legnagyobb látogatottságú kiállítása lett - idézte fel Stevie Salas.
A Rumble rendezői, Catherine Bainbridge és Alfonso Maiorana számos rocksztár életét mutatják be: a kornologikusan haladó filmben Link Wraytől Jimi Hendrixen át a mai sztárokig jutunk el. Megismerhetjük a zenészek életét és a velük kapcsolatos történeteket, mindezt alapos történelmi és társadalompolitikai háttérbe ágyazva. Nyilatkoznak szakértők, kollégák és rokonok, de Martin Scorsese is megszólal a filmben.
"A tehetség nagy kincs. A film azt mutatja be, hogy az észak-amerikai indiánok fantasztikusan tehetséges játékukkal hogyan járultak hozzá az amerikai kultúrához" - foglalta össze Christine Fon, akinek szülei 1957-ben emigráltak Kanadába. Igazi zenei nagyágyúkat kértek fel a szereplésre, mindenkit nagyon nehéz volt megkapni - mesélte Salas, azt is elárulva, hogy Steven Tylerre például, akinek a kedvéért Los Angelesbe repült, négy napot várt egy hotelszobában, de végül összejött az interjú, és majdnem két órát beszélgettek.
A filmben Salas is megszólal: Jimi Hendrix jelentőségéről, saját zenei identitásának kialakulásáról, Rod Stewarttal való turnéjáról is mesél, és a kamera elkíséri egy mexikói indián közösségbe is.
"A születési anyakönyvi kivonatomban az szerepel, hogy a szüleim fehérek, akkoriban ugyanis senki nem akart indián lenni. Persze gyerekkoromtól tudom, hogy indián vagyok, de úgy gondolom, hogy nem ez számít. Rengeteg barátom van, és ha együtt zenéltem valakivel, sohasem az érdekelt, hogy honnan származik, hanem hogy milyen ember. 55 éves vagyok, és nagyon szerencsésnek érzem magam, gitározok" - mondta az MTI-nek.
Salas szerint a Rumble olyan ismeretterjesztő film, amely a zenei fejlődésről, az észak-amerikai kultúra fejlődéséről szól. "Őrület, hogy ezt a rejtett szegletét az észak-amerikai zenetörténetnek soha senki nem tárta fel. Mi is véletlenül botlottunk bele. Eredetileg csak azt kutattuk, hogy fantasztikus zenészek hogyan hatottak más rendkívüli zenészekre. És rájöttünk, hogy milyen nagy részük volt az észak-amerikai kultúra fejlődésében" - idézte fel. Christina Fon hozzáfűzte, hogy a legnehezebb, a film szerkezetének kialakítása volt. Úgy kellett összegyúrni a történelmi hátteret a zenével, hogy egységes kép alakuljon ki.
A Rumble-t, amely az idei Sundance Filmfesztiválon különdíjban részesült, világszerte számos fesztiválon bemutatják és a televízióban is sugározzák majd.
Szólj hozzá!