Nincs talán hangulatosabb hely a nyár méltó lezárására, mint egyik legszebb észak-magyarországi városunk, a nem csak borairól, de a kulturális életéről is híres Eger. A felejthetetlen történelmi emlékek, hős harcok és megannyi legenda színhelyén kel most életre egy ugyancsak hazai büszkeség, a több mint száz éve utánozhatatlanul sikeres operett egyik legszebb története. A jövőre már ősbemutatójának 110 éves évfordulóját ünneplő darab fülbemászó, örök klasszikus dalai, többek között A lyányok, a lyányok, a Te rongyos élet, vagy a Húzzad csak kivilágos virradatig töltik majd meg az ikonikus borospincékkel teli Szépasszonyvölgyet

10 érdekesség az operettel kapcsolatban

• Miközben Kálmán Imre az operettet írta (Leo Stein és Jenbach Béla szövegkönyve alapján) kitört az első világháború, Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc biztatására folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.
  
  
• Az eredeti címe Es lebe die Liebe (Éljen a szerelem) lett volna, ami a bemutatóra Die Czardasfürstinre (Csárdáskirálynő) változott. És mennyivel jobb ez!
  
  
• A legenda szerint a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Erich Müllert, hogy november 13-án, pénteken ne mutassák be a darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. A valóságban 1915. november 13-a szombatra esett. A bécsi bemutatót követő tizenöt évben harmincezer alkalommal adták elő a világon.
  
  
• A bécsi újságokban megjelent kritikák vegyes fogadtatásban részesítették az operettet. A zenét kiválónak minősítették, ám a librettót egyenesen "botrányosan rossznak” tartották, mivel lejáratta az arisztokráciát, amelynek tagjai a mű szerint orfeumba, azaz laza erkölcsű helyre járnak :)
  
  
• A magyar bemutatóra egy évvel később, 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le.
  
  
• Beöthy László – a Király Színház igazgatója – ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat. 
  
  
• 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
  
  
• A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét.
  
  
• A magyar színpadokon olyan rendezők nevéhez fűződnek előadások, mint Szinetár Miklós, Mohácsi János, Alföldi Róbert, Kerényi Miklós Gábor.
  
• A Hajmási-csárdásban nevesített Hajmási Péter, Hajmási Pál (Pityke Pál) nem szereplői a darabnak. Sem az 1916-os, sem az újraírt 1954-es szüzsé nem tartalmaz ilyen szereplőket. De ez senkit sem zavart. Sem akkor, sem azóta.
  
  
• Állítólag nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája, a Csárdáskirálynő valamelyik betétdala.
  
  
• Az operettből hét filmfeldolgozás is készült.