Legutóbb egy éve járt nálunk, a Budapest Ritmo fesztivál keretében, akkor a The Colorist Orchestra tagjaival legújabb albumát, a Racing the Stormot hozta el – akkor a fővárosba.
Emiliana Torrini - aki a Gyűrűk Ura: A király visszatér film betétdalával, a Gollum's Song-gal, valamint a Jungle Drum slágerével robbant be a köztudatba - új albumát hozza el Szolnokra. Mostani turnéja során Magyarországon kizárólag itt ad koncertet.
A Miss Flower című – 10 év után megjelent első – szólólemeze egy titokzatos és inspiráló történetet mesél el, amely Geraldine Flower különleges életét idézi fel. Hiába keresnétek rá a Google-ban, ez a hölgy nem volt híres, nem hagyott digitális nyomot, leginkább rózsafajtákra bukkannátok...
Ami abszurd tündérmesének vagy egy családregény nyitányának hangzik, az Torrinivel valóban megtörtént: egyik barátnője édesanyjának halála után megtalálták a nő szerelmes leveleit tartalmazó dobozt a lakásában – szépen mappákba rendezve.
"Kilenc házassági ajánlatot kapott, de soha nem ment férjhez. Elkezdtünk olvasni néhányat ezekből a levelekből..." – mesélte az énekesnő.
Sírva-nevetve rágták át magukat a leveleken, és csodálkozva olvasták, hogy az anya, Geraldine Flower, akiről az album a címét kapta, tinédzserként részmunkaidőben egy oroszlánkölyköt sétáltatott éjjelente a londoni temetőkben. Vagy, hogy egy férfi azt írta neki, hogy rá gondolt, amikor füvet nyírt. (Emeljük a tétet később...)
"Az egésznek olyan hatvanas évekbeli szexisége volt... Megkérdeztem a barátnőmet, hogy csinálhatnék-e erről egy dalt"– idézte fel Torrini.
Megengedték neki.
Az említett barátnő történetesen Emiliana Torrini billentyűs és dalszerző társának, Simon Byrtnak a felesége. Kis házi stúdiójukban, a kertben, Geraldine kutyájával a lábuknál merítettek ihletet a levélből. Aztán nem álltak le: újabb és újabb leveleket és történeteket húztak elő a dobozból, amelyek új dalokat, új történeteket és új hangzásvilágokat inspiráltak. Így született meg a Miss Flower – két év alatt.
A Lady K például egy táncolható, triphop ihletésű darab, amely Geraldine nagy szerelme által írt levelek történetére utal, és a hajóról kapta a nevét, amelyen együtt nyaraltak. A The Golden Thread egy ausztráliai exélettárs történetét dramatizálja, aki szenvedélyes levelekkel bombázta, melyekben leírta, hogy állandóan rá gondol – még akkor is, amikor új partnerével van az ágyban (a fűnyírás jobb volt bizonyos szempontbó...). Az album csúcspontja azonban kétségtelenül a "Let's Keep Dancing", egy melankolikus szám, amely egy utolsó táncot, egy szakítás előtti utolsó estét idéz fel...
Ritmusszerkezete nem véletlenül emlékeztet a karibi dobok hangjára: Geraldine egy karibi exbarátja ihlette, a Bahamákon töltött időszakából. Ez az egyetlen duett az albumon - egy múltbéli partnerrel: Torrini és Byrt egy olyan dalt dolgoztak fel, amelyet Geraldine volt barátja vett fel. Nem akarták felhasználni anélkül, hogy előtte ne beszéltek volna vele, de több mint két évig nem találták meg.
"De nem adtuk fel, és aztán, amikor már majdnem kész volt az album, érkezett tőle egy e-mail!"– emlékezett vissza Emiliana.
Nemcsak azt engedélyezte nekik, hogy újragondolják a dalt, hanem azt is, hogy az album borítójához felhasználják Geraldine egyik fotóját (a másik hölgy természetesen maga Torrini).
.jpg)
"Ezek a levelek határozottan felnyitották a szememet. Geraldine hihetetlenül bátor nő volt - különösen abban az időben" – jegyezte meg az énekesnő.
De a Miss Flower egyben a Torrini és Geraldine lánya, Zoe Flower közötti barátság ünnepe is, továbbá a maximális bizalom gyümölcse: hiszen nem mindennapi dolog, hogy valaki egy kísérletező, fantáziadús, színes és szeretetteljes popalbum kiindulópontjaként használhatja fel barátnője édesanyja hagyatékát...
Ha ennyi érdekesség és izgalom még nem elég motiváció a koncert meghallgatásához, a kombinált jeggyel a RepTárat is meg lehet látogatni a fellépés napján, 10 és 18 óra között. Mindenkinek szívből ajánljuk a programot, mi tavaly Jack Bauer Kiefer Sutherland koncertje miatt utaztunk odáig.
Szólj hozzá!