Aztán egyre gyakrabban találkoztam a nevükkel a plakátokon – ha már plakát, zseniális ötletnek tartom a zenekar logójának választott, kissé módosított vészkijárat-szimbólumot –, ráadásul azokon a helyeken léptek fel, ahol én is törzsvendégnek számítottam, így hamarosan elkerülhetetlenül ott találtam magam egy koncertjükön. Élőben valahogy jobban bejött, és azóta is kedvelem a csapatot, és Bérczesi Robit, a zenekar dalszerzőjét-szövegíróját, lelkét és agytrösztjét külön, saját önálló anyagain és mellékprojektjeiben (Biorobot, Panírozott Barikák – vagy Panírozott Barikád, mindkettőt láttam plakáton, és valahogy sosem kérdeztem meg Robitól, melyik is az igazi) is.
Ahogy telt az idő, egyre rosszabb hírek jöttek Bérczesiről, hogy narkó meg ilyesmi, aztán a Gödör egy szál gitárral fellépős műsorában magam is láttam olyat, hogy Robi a teljes este folyamán annyira nem volt magánál, hogy egyetlen számot sem bírt eljátszani, belekezdett, elrontotta vagy elunta, de fél perc, egy perc után abbahagyta. Sokan gondoltuk akkor, hogy bármennyire sajnáljuk is ezt a tehetséges srácot, de itt a vége. A Hiperkarma pedig leállt.
Pár év elteltével azonban úgy hírlett, kitisztult, és akkor, talán 4 éve újraindult a Hiperkarma is, elsőként egy Gödör-beli, zártkörű koncerttel, amin Maróti Dani jóvotából volt szerencsém részt venni (azon ritka alkalmak egyike volt, amikor nem én kértem tőle sajtójegyet, hanem ő hívott meg), a zenekar annyit változott, hogy az időközben önálló karriert kezdő Frenk immár nem dobosként, hanem gitáros-énekesként volt jelen, és helyére új dobos került. Az ismerős számok remekül megtalálták az utat a közönséghez, és ment is a szekér... pár hónapig.
Aztán a Gödör által az Orczy-kertbe szervezett nyári fesztiválon már kezdett gyanús lenni, hogy Robival talán még sincs minden rendben. A műsorát – az önállót – ugyan hiba nélkül lenyomta, de utána viszonylag hamar nyakára hágott egy teljes üveg Jack Daniel’snek. Jó két hónappal később, amikor a Sziget zárónapjának hajnalán beszélgettünk, akkor pedig már egyértelműen látszott, hogy nincs rendben lelkileg, és újra elindul a lejtőn.
Hálistennek ezúttal – legalábbis számomra úgy tűnt – nem jutott már olyan mélyre, mint néhány évvel korábban, és most állítólag már teljesen kitisztult, ennek örömére újraindul ismét a Hiperkarma is, sőt, állítólag új lemez is várható nagyjából 10 év után újra.
Aki pedig élőben akarja látni-hallani őket, az október 31-én teheti ezt meg a Petőfi Csarnokban.
Fotó: Hiperkarma
Szólj hozzá!