A Topolyán született művész korán megismerkedett a zenével: tízévesen kapta első hangszerét, egy citerát, amit nem sokkal a hegedű követett. A zeneiskolát mindössze három év alatt, rendkívüli tempóban végezte el Kishegyesen, majd fiatalon úgy döntött, hogy Budapestre költözik – egy kölcsönkért hegedűvel indult útnak. A fővárosban hamarosan csatlakozott a Dresch Quartethez, amely Magyarország egyik leginnovatívabb dzsesszformációja, és ezzel egycsapásra a hazai zenei élet élvonalába került. Ez a fordulópont elindította nemzetközi pályafutását is: zsigeri előadásmódjával és műfaji határokat átlépő zenéjével hamar felfigyeltek rá külföldön is. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Államoktól Japánig, Franciaországtól Oroszországig koncertezett, és bármerre is lépett színpadra, a közönséget mindenhol lenyűgözte a játékának ösztönössége, technikai precizitása és mély érzelmi töltete.
Három évtizedes zenei pályafutása során számos emlékezetes és stílusokon átívelő lemezt adott ki. A Mezőn kizárólag citerán játszik, ez az anyag egészen a World Music Charts Europe élére repítette – hasonló bravúrt korábban csak nagyon kevesen értek el. A Most Jöttem a népzene és az improvizációs játék elemeit ötvözi, míg a Start, amelyet új zenekarával rögzített, felszabadult, friss energiákat hozott, és szintén komoly nemzetközi visszhangot kapott.
Lajkó Félix utánozhatatlan játéktechnikája és sajátos, ösztönös zenei világa több mint harminc éve formálja a hazai és a nemzetközi kortárs zenei életet. A Liszt Ferenc-díjas, világhírű, érdemes művész nem csak hegedűvirtuózként, hanem zeneszerzőként is magával ragadja a közönséget: GisL című balettzenéje a nemzetközi toplisták élvonalába került és Fonogram-díjra is jelölték.
A művész minden fellépése – legyen az szólóban vagy trióban – felejthetetlen zenei utazást jelent a közönség számára. Májusban a 800 éves ócsai templom csodálatos történelmi „díszletében” szólóban, majd Mosonmagyaróváron és az A38 Hajón trióban élvezhetjük magával ragadó játékát, ahogy májusban mind a pécsi Kodály Központ, mind pedig két alkalommal a budapesti Müpa közönsége is részese lehet a a GisL végtelen zenei- és táncfolyamának a Győri Balett előadásában (május 28-29.).
Szólókoncertjei végtelen zenei folyamként ölelik körül a közönséget maradandó élménnyel ajándékozva meg minden hallgatót. Az ócsai helyszín történelmi múltjával méltó helyszíne lesz az időtlen zenei utazásnak.
A Hajón Lajkó Félix előtt LAYRA, azaz Tóth Eszter szólóprojektje lép színpadra. Zenéjében a női lét ösztönös ereje, a személyes történetekből táplálkozó dalszövegek és a népdalokra jellemző őszinte, nyers érzelmek találkoznak. Szövegei egyszerűek, közvetlenségükkel mégis erőteljes hatást gyakorolnak a hallgatóra. Az elmúlt években olyan formációk tagjaként bizonyította sokoldalúságát, mint a Napfonat, a Lanou vagy a Noémo, most pedig LAYRA néven épít saját zenei világot.
A korábbi lemezeken is aktív zenésztársakkal együtt lép színpadra Lajkó május 21-én Mosonmagyaróváron és június 5-én az A38-on. A Kurina-testvérekkel zenei együttműködésük lassan három évtizedes, a trió előadásában a népzenei hagyományok, az improvizáció és a kortárs zenei elemek egyedülálló harmóniában szólalnak meg.
Számos filmes és színházi produkcióhoz komponált zenét – legismertebb munkái közé tartozik Mundruczó Kornél Delta című filmje, amelynek nemcsak zeneszerzője, de főszereplője is volt. A színpadi művészetek világában is maradandót alkotott: Bozsik Yvette koreográfiájához komponálta a GisL című balettelőadás zenéjét, amely végül a Győri Balett előadásában, Velekei László koreográfiájával került színpadra. Ezek a munkák jól mutatják, hogy Lajkó Félix zenéje mennyire érzékenyen tud kapcsolódni más művészeti ágakhoz – legyen szó filmről, táncról. A GisL egyébként nemcsak a színpadon, hanem lemezen is számos rajongót tudhat magáénak. Lajkó sajátos zenei világa ugyanis egészen új távlatokat nyitott a kortárs balettéletben.
Lajkó Félix a 2000-es évek közepén úgy döntött, hogy a természet ölelésében keresi tovább alkotói szabadságát. Visszatért szülőföldjére, Palicsra, ahol újra felfedezte a helyi népzenei hagyományok gazdagságát. Itt, a külvilágtól elzártan, a természet ritmusához igazodva születnek meg művei — egy olyan közegben, amely tökéletes teret ad a személyes, bensőséges zenei kifejezésnek. Most ismét – és többször is – kilép ebből az intim közegből, hogy a közönsége is megismerhesse ennek a belső útnak az állomásait.
Lajkó Félix
Szólj hozzá!