Lajkó Félix zenéjét nehéz műfaji vagy stiláris kategóriába sorolni, ugyanis éppúgy megtalálhatók benne a klasszikus zene, a magyar és más kelet-európai népzenék motívumai, mint a dzsessz és a blues, ami pedig ezeket a látszólag egymástól távoli elemeket képes összekötni, az a virtuozitása és játékának sodró ereje, a közönségre ható szuggesztivitása.
Hegedűjátékával olyan városok zeneértő közönségét sikerült már elbűvölnie, mint Tokió, Amsterdam, Berlin, Bordeaux, Velence, Verona vagy London. Visszatérő vendége a párizsi Théâtre de la Ville színpadának, 2001-ben vendége volt zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának, és a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott a Pápai Palota udvarán. De ő nyitotta meg 2000-ben a Monacó-i Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot is.
Nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztiválnak, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a "Játssz Félix, játssz!" című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé "Új Atlantisz felé" című projektjéhez 2000-ben.
A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között – képviselve és összekötve a két országot.
Lajkó Félix, A38
Szólj hozzá!