Mit takar a klezmer kifejezés?
A klezmer egy óhéber szóból ered: a „klez” azt jelenti, hogy hangszer, másrészt zsidó hangszeres népzenét is takar. A század elejétől napjainkig az ezt a zenét játszó muzsikusokat, klezmereknek szokták hívni.
Több mint 22 éve játszanak együtt – mi tart együtt ilyen hosszú ideig egy tulajdonképpen rétegzenét játszó zenekart?
Úgy gondolom, a titok a műfaj iránti hűségben és szeretetben rejlik, és természetesen a baráti-közösségi szellem is hozzájárul ahhoz, hogy összetartson a zenekar, annak ellenére, hogy a tagok az évek során cserélődtek. Fontos szempont az is – ami miatt ilyen hosszú ideig színen tudtunk maradni –, hogy ha összehasonlítjuk a Budapest Klezmer Bandet más klezmer zenekarokkal, akkor kiderül, hogy mi nem csak koncertzenekar vagyunk. Számos színpadi mű is volt a pályafutásunk során, amelyben a zenekar kulcsszerepet játszott, hiszen szerves része volt az előadásoknak, s ezek az esték feledhetetlen élményeket nyújtottak mind a magunk, mind a közönség számára is, itthon és külföldön egyaránt. Ezek nem csak egyszeri felvillanások voltak, hanem sikeres szériákat megélt darabok. A Hegedűs a háztetőn című előadás a Madách Színházban több mint 250 előadást élt meg, vagy ott van például a Purim, avagy a sorsvetés című balett, amelyből szintén több mint 200 előadás ment le, a fele külföldön (New York – 12 előadás a világhírű Joyce Theatre-ben), a Menyasszonytánc pedig a 200. előadáshoz közeledik.
Visszatérve az előző kérdésre: valóban rétegzene a klezmer?
Ha a zenekar csak koncerteken játszana, akkor azt mondhatnánk, hogy rétegzene, de mivel – az előző kérdés válaszait figyelembe véve – a Budapest Klezmer Band sokkal szélesebb mezsgyén mozog, sikerült sok rajongót szerezni, akik eddig nem is ismerték ezt a műfajt. Ilyen szempontból a klezmer nem rétegzene.
Sokat jártak külföldön, melyik volt a legemlékezetesebb fellépésük?
Két koncertet emelnék ki, az egyik a Queen Elizabeth Hallban volt, ahol a magyar kulturális év keretében léptünk fel, és még a hűvösen tárgyilagosnak mondott angol közönség is forró fogadtatásban részesítette a zenekart: a koncert végén állva tapsoltak és táncoltak. A másik Izraelben volt, amikor a koncert közepette, meglepetésszerűen feljött a színpadra a világhírű klezmer klarinétos, Giora Feidman, elnézést kért, majd megkérdezte „Ismerik ezt a témát?”. Némi zavart keltett bennünk, hiszen ez a közös szám nem szerepelt a műsorunkban, de összenéztünk és egy fergeteges muzsikálás vette kezdetét. Alig bírtuk abbahagyni, mivel rajtunk kívül a közönség is nagyon élvezte ezt a jam session-t.
Van-e olyan fellépés (színházi vagy koncert-), amelyre különösen büszkék?
Gyakorlatilag minden előadásunkra büszke vagyok, de amit kiemelnék, az a Klezmer Szvit, amit a Liszt Ferenc Kamarazenekarral mutattunk be a Dohány utcai Zsinagógában 4000 ember előtt. Többek között azért, mert ezek a világhírű muzsikusok olyan alázattal játszották a klezmer zenét, hogy könnyekig hatódtam. Örök hálám ezért Rolla Jánosnak és a zenekarnak.
A zenekar kitartását követi-e a közönség kitartása? Van-e törzsközönségük? Mi az ő kedvencük?
22 év után is büszkén állítom, hogy általában telt ház előtt játszunk – a közönség kitartásának is köszönhetően. Ha ők nem lennének, akkor nem lenne ez a 22 év. Bizony vannak, akik a kezdetekkor is ott voltak a közönség soraiban, és ma már gyermekeikkel, sőt unokáikkal jönnek el. Tapasztalataink szerint az egyik legkedveltebb szám a Jingele, amit a koncert végén mindig együtt énekelünk.
Rajtuk kívül kiket várnak az újévi koncertre?
Újabb rajongókat és azokat a külföldi vendégeket, akik az ünnepek alatt Budapestre látogatnak.
Hogyan dől el, ki lesz a vendégük? Idén kit/kiket látunk majd a színpadon?
Azt tapasztalom, most már rangot jelent fellépni a Budapest Klezmer Banddel, így bátran kérek fel ismert művészeket. Alapvető szempont, hogy azonosulni tudjon ezzel a zenével, ami a zsidó kultúrának az egyik legnagyobb kincse. Éppen ezért az egyik vendégünk, a már tiszteletbeli klezmer tagnak számító Dunai Tamás, valamint Falusi Mariann, aki szintén szerepelt már velünk korábban.
Mit kívánnának maguknak és a közönségnek az új esztendőre?
A plakáton az szerepel, hogy MAZEL TOV!, vagyis JÓ SZERENCSÉT!
Szólj hozzá!