A botanikus kert látogatók megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kertnek is része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A látogatókat a lótuszos tónál a víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja. A tó szigetének teaháza pedig kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához.
A hétvégén több alkalommal is lótusztúrák indulnak a Buddha szobortól, ezen a botanikuskert munkatársai mutatják be a virágot és más távol-keleti növényeket az érdeklődőknek.
A programok szombaton és vasárnap is közös jógázással indulnak. Majd a botanikus kert különböző helyszínein, a rendezvényre fölállított színpadon, a mediterrán üvegházban, a lótuszos tó partján, az Elefánt ligetben koncertek, előadások, tánc-, illetve harcművészeti bemutatók várják a látogatókat.
Az érdeklődők megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, a kalligráfiával, a lótuszfestéssel, több jóga- és harcművészeti irányzattal, részesei lehetnek japán, kínai vagy koreai teaszertartásnak, de rendeznek bonszaikiállítást és -bemutatót, és a vendégek bekapcsolódhatnak egy tajcsifoglalkozásba vagy kipróbálhatnak meditációs technikákat is.
A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.
***
TUDTAD?
A legenda szerint Buddhának életet adó növényt őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli-, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi-, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, dísz- táplálék és gyógynövényként is hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Az indiai lótuszok a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjének büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából kerültek Szegedre.
Szólj hozzá!