Ezúttal a húzónevek a napokban az A38 hajón saját zenekarával (bár nem túl népes közönség előtt, de) nagy sikerű, remek koncertet adó Fatoumata Diawara, a mali népzenét a világzenébe emelő csinos és mindemellett remek hangú és nagyon jó számokat szerző, a hajón adott koncerten nagyon jó hangulatot teremtő néger énekesnő (bár kevesebb szóbeli politizálás nem lett volna a koncert hátrányára), aki ezúttal a már a zenekarról Ry Cooder által forgatott film idején 90 év fölött lévő Ruben Gonzales halála után a Buena Vista Social Club tagjaként megismert Roberto Fonseca zongoristával közösen lép fel Veszprémben a nyitónapon.
Másnap a feltörekvő tehetség, a grúz származású, de Angliában élő Katie Melua és zenekara koptatja majd a színpadot, míg csütörtökön a csaknem három évtizednyi együtt zenélés után tavaly épp Budapesten búcsúturnéba kezdő (de ezek szerint magukat vélhetően meggondoló) Vaya Con Dios kéri majd meg a lányokat, hogy ne sírjanak Lajos (pardon, Loui) után, mert ő nem vesztegetne rájuk egy könnycseppet sem, ahogy valószínűleg Angelitát is figyelmeztetni fogja Dani Klein ezúttal is, hogy keljen fel, mert Manolo várja már a régi vízvezetéknél, de biztosan nem marad ki a tájékoztató anyag szerint gyors és jazzes, szerintem meglehetősen középtempós és popos Nah Neh Nah sem.
A hétvégét a lassan már szintén 30. évébe lépő, az acid jazz úttörőjének számító Brand New Heavies kezdi, a szombati napon pedig a 28 év után újra hazánkba látogató szenegáli (persze már ő is Angliában él pár évtizede) Youssou N’ Dour (akinek nevét egyszer sem sikerült helyesen leírni a sajtóanyagban) fellépése koronázza meg, és még mindig nincs vége a hétnek,
merthogy vasárnap Budapest helyett ezúttal Veszprém ad helyet A Magyar Jazz Napjának, ahol nagyjából óránként váltva egymást fellép a jazz mellett a fado területére is elkalandozó (és persze azt portugálul éneklő), tavaly jazzdal kategóriában az Independent Music Awards közönségdíját Você e eu (Te és én, mi más is lenne, mint portugál fado) című számával elnyerő Pátkai Rozina, trióját ezúttal szextetté alakítva.
Utánuk az idén 70. születésnapját ünneplő Kőszegi Imre (akinek ezúton köszöntünk) és zenekara, majd Borlai Gergő és Kaltenecker Zsolt következik Gary Willisszel kiegészülve, akiket a Modern Art Orchestra követ, végül a sort és az ötnapos fesztivált a Charlie Jazz, a dupla viszkis jegéről ismert Horváth Charlie jazz irányába tett kalandozása (mert olyat is tud) zárja.
A fesztivállal némileg átfedésben zajlik Veszprémben a Rozé, Rizling és Jazz Napok is, azt hiszem, a név mindent elmond (Veszprém közel van a balatoni borrégiókhoz, tehát elsősorban balatoni borászokkal és boraikkal lehet majd találkozni a fesztiválon) a fellépőket nem sorolnám fel, mivel július 14-étől 9 napon át mintegy 30 zenekar örvendezteti majd a nagyérdeműt a királynék önmagában is hangulatos városában.
Akit érdekel, az itt tekintheti meg a teljes névsort.
És bár más világ, de még mindig nem vetik végét a zenének Veszprémben, mert amint fenti fesztivál 22-én ér véget, máris kezdődik a rendkívül hangulatos – és nem mellékesen ingyenes – Veszprémi Utcazene Fesztivál (ahol akár magatok is kiállhattok egy még nem foglalt sarokra egyedül vagy zenekarotokkal zenélni egy kicsit) 23-án, és tart 4 napon át, de erről majd egy másik cikkben, ha jók lesztek.
Szólj hozzá!