Boldog születésnapot, Presser Gábor!

"A Bartók Béla konziba jártam, ahol a délutáni és esti zeneórák kegyetlenül kemények voltak. Nem csak a klasszikus zene érdekelt, a szünetekben hallás után játszottuk a Beatleseket. Évfolyamtársam volt Mihály Tamás, akit 1967-ben elhívtak az Omegába basszusgitárosnak. A legtöbb zenekar akkor még angolul énekelt, de az Omegában volt érdeklődés a magyar számokra és Misin keresztül én is odakerültem" - idézte fel a billentyűs, énekes.

Az első Omegának írt Presser-dal, a Nem új a Nap alatt semmi 1967-ben jelent meg kislemezen; szövegíróként S. Nagy István volt feltüntetve. A zenész megjegyezte, hogy már előtte írt számokat az Omegának Verebes István szövegeivel, de ezeket a Sanzonbizottság nem engedélyezte, társszerzőként szükség volt egy bejáratott névre. Később a zenekarvezető, dobos Laux József felesége, Adamis Anna lett a zenekar szövegírója.

Az Omegában Presser Somló Tamást váltotta, csak néhányszor játszottak együtt. Ott volt az 1968-as angliai turnén és zeneszerzőként jegyzett szinte valamennyi Omega-dalt az első három lemezen (Trombitás Frédi...; 10000 lépés; Éjszakai országút). De 1971-ben kilépett és alapító tagja lett a Locomotiv GT-nek. Ide csatlakozott be 1973-ban Somló Tamás (ének, basszusgitár, szaxofon), abban az évben jelent meg a Bummm! című lemez.

"Óriási hatással volt rám az az angliai hullám, ami a Beatlest követte: a Cream, a Jethro Tull, a Led Zeppelin, a Traffic popdalok helyett a hangszeres zenére fektette a hangsúlyt. Én is ennek lettem a rabja, ezért mentem az LGT-be" – fejtette ki.

Az LGT (amelynek 1977-re kialakult végső felállásában Karácsony János gitározott és énekelt, Solti János pedig dobolt) máig érezhető hatást gyakorolt a magyar rockzenére. A csapat supergroupként indult, háromszor átalakult, 1992-ben elbúcsúzott, később visszatért, 2002-ig tizennégy stúdióalbumot és számos más lemezt készített. Utoljára 2013-ban Alsóörsön léptek fel, Somló Tamás 2016-ban elhunyt, akárcsak Laux József.

"Nem lesz többé LGT, de nem telik el nap, hogy a zenekar ne jutna eszembe, folyamatosan bennem él. Nagyon hosszú és mély periódus volt ez az életemben" – fogalmazott Presser Gábor. Hozzátette: nincsenek kedvenc LGT-lemezei, de a zenekar utolsó néhány évében, koncertekre készülve az volt a zenekari közmegállapodás, hogy a Bummm! mellett a dupla Loksi-lemez (1980) volt a két csúcspont.

Az 1977-ben megjelent első Zorán-albummal és a Zene (Mindenki másképp csinálja) című lemezzel kezdődött Presser Gábor zeneszerzői együttműködése Sztevanovity Dusán szövegíróval, amely a mai napig tart. Az LGT mellett olyan előadók számára írtak dalokat, mint Katona Klári vagy Zorán, közös munkájuk a harminc évvel ezelőtt a Vígszínházban bemutatott zenés darab, A padlás is.

"Kezdetben sokat dolgoztunk a zongora mellett, lejátszottam a dalokat, Dusán írt rá, közben beszélgettünk. Később külön-külön otthon dolgoztunk, és amikor találkoztunk, már csak kisimítottuk a dolgokat. Manapság a legtöbbször az történik, hogy Dusán ad témánként három-négy dalra elegendő szövegvázlatot, és én ebből összerakosgatom a végeredményt. A legfrissebbel, ami Rúzsa Magdinak készül, a napokban végeztünk" – tette hozzá.

Presser Gábor kerek negyven éve a Vígszínház zenei vezetője. Első színpadi műve az 1973-ban bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról volt. A padlásnak a számítások szerint 2019-ben lesz az ezredik előadása és nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna.

"Dusánnal anno öt napra elmentünk a zsennyei alkotóházba, hogy befejezzünk egy Zorán-lemezt, de ő előállt a tévés mesesorozatnak szánt A padlás szinopszisával. Így aztán nekiláttunk ennek is, a Nem szólnak a csillagokat rögtön meg is írtuk ott, aztán bevittük az elkészült vázlatokat a Vígszínházba" – mesélte.

Honlapja szerint a színpadi műveken kívül 585 dalt írt eddig.

"Nem írok megrendelésre. A zeneszerzés számomra tanulás, a zongoránál ülni a legjobb vigasz, nekem mindenre megoldás. Lenyűgöz a dal mint keret: három percben összehozni egy világot nehéz és ellenőrizhető műfaj".

Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik, a legutóbbi ilyen munkája 2015-ben jelent meg Szerenád helyett címmel. Sokszor aggatták rá a melankolikus jelzőt, hogy többnyire szomorkás dalokat énekel, de ő másként látja.

"Koncertjeimen a közönség sokat nevet, dalaimban szerintem sokkal több az irónia, mint a melankólia, éppen ettől működnek".

Tíz éve a Sziget fesztiválon Presser Gábor ötletére indult útjára a magyar dal napja. Az országos rendezvény pénzforrás hiányában 2015-ben megszűnt, azóta csendesen kimúlt.

"Fáj, ami történt a magyar dal napjával, nekem ez kudarc, és sajnos továbbra sem látom, hogy a magyar zene igazi megbecsülést kapna a médiától. De még nem adtam fel a magyar dal napjának ügyét".

A művész október 7-én az 1507. koncertjét adja, a Papp László Budapest Sportarénában.

"Ezt egy szakmai-baráti belső kör számolta így ki, azokat a koncerteket nem vettük bele, amelyeken a közreműködésem nem volt jelentős. Húsz-harminc muzsikus és előadó vendégem lesz az októberi esten, de még nem mondanék neveket. Nem 70. születésnapi koncert lesz, ha már én nem teszem, másokkal se ünnepeltetném magam" – mondta végül Presser Gábor az MTI-nek.

Mi megszavaztuk a következő hetvenet is, hogy még további generációk nőjenek fel a dalain!