A hír hatalmas visszhangot kapott a hazai zenei világban, hiszen Európa egyik legismertebb fesztiváljáról van szó, amely nélkül Budapest nyara kevesebb lenne.ű

Októberben derült ki, hogy a luxemburgi Superstruct Entertainment nem kíván tovább foglalkozni a Sziget Fesztivállal, ami gyakorlatilag a rendezvény megszűnését jelentette volna. Ebben a történetben vált kulcsszereplővé Gerendai, akinek neve 25 éven át összefonódott a Sziget sikerével. Elmondása szerint eredetileg nem gondolta, hogy egyszer még visszatér a fesztivál élére, de a helyzet súlya végül döntésre késztette.

„Nem akartam, hogy végül miattam ne legyen többé Sziget” – mondta a Blikknek az alapító, aki szerint nem volt valódi alternatíva: vagy vállalja a konfliktusokkal és kockázatokkal járó visszatérést, vagy végignézi, ahogy egy harmincéves kulturális márka eltűnik.

Ezzel a mondattal foglalta össze azt a felelősségérzetet, amely a visszatérésének hátterében áll. Az alapító nem pusztán nosztalgikusan tekint vissza a legendás eseményre: új stratégiával és vízióval tervezi folytatni a fesztivál szervezését.

Na de mi ment félre az elmúlt években?

Gerendai szerint az egyik legnagyobb stratégiai hiba az volt, hogy nem a Sziget egyedi arculatát tartották szem előtt, hanem a fesztivált egy nagy portfólió részévé tették.

„A Sziget sikerének mindig is az volt a titka, hogy nem olyan volt, mint a többi fesztivál” –jelentette ki, utalva arra, hogy az esemény identitása az európai mezőnyben való kiemelkedő egyediségben rejlett.

Hangsúlyozta: az elmúlt években a line-up, vagyis a fő fellépők listája vált túlságosan dominánssá. Szerinte a fesztivál nagyságát nem kizárólag a neves előadók jelenléte határozza meg, hanem a közösségi élmény, a sokszínű kulturális kínálat és az összetett élmény, amit a látogatók egy hét alatt átélnek.

Gerendai elképzelése szerint a Sziget nem elsősorban egyetlen korosztályhoz vagy külföldi turistákhoz szól majd, hanem ismét mindenki számára vonzó programhellyé válik. Kiemelte a hazai előadók szerepének erősítését és a műfaji sokszínűség bővítését, hogy a rendezvény a magyar közönség számára is izgalmasabb legyen.

Akkor most már csak a magyaroké a Sziget?

Gerendai szerint az egyik alapvető félreértés a Szigettel kapcsolatban az, hogy sokan még mindig egy „önjáró” fesztiválként gondolnak rá. Holott ma is a világ top 10 fesztiváljának egyikéről beszélünk, ami csak akkor működhet fenntarthatóan, ha továbbra is nagy számban képes nemzetközi látogatókat bevonzani.

„Ezt tudomásul kell venni. Ez a modell csak így működik” – fogalmazott, világossá téve, hogy a Sziget nem válhat kizárólag belföldi eseménnyé, miközben az érzelmi és kulturális kötődése továbbra is erősen magyar.

Véleménye szerint a Szigetet nem lehet pusztán gazdasági mutatók alapján értelmezni. Tavaly érkezett meg a fesztivál 11 milliomodik látogatója, és még ha ennek csak 30 százaléka volt magyar, az is több millió ember személyes élményét jelenti. 

„Ez egy kicsit olyan, mint a Rubik-kocka” – mondta. Nem csupán egy világszerte ismert termék, hanem érzelmi ügy is: generációk nőttek fel rajta, családok, barátságok, történetek kötődnek hozzá.

„Rengeteg embernek, vagy legalább egy családtagjának van Sziget-sztorija.” (Hajjaj...)

A magyar jelenlét erősítése idén már meg is jelenik: Gerendai bejelentette, újra lesz kifejezetten magyar nagyszínpad, méghozzá a Budapest Park együttműködésével, ahol a legerősebb hazai produkciók kapnak helyet. Emellett a retró vonal visszahozásán is dolgoznak: „gondolkodunk azon, hogyan tudnánk újra saját helyszínt biztosítani nekik”. Ez nem nosztalgikus gesztus, hanem annak felismerése, hogy a Sziget közönsége ma már több generációból áll.

A 2026-os Sziget programja kapcsán Gerendai meglepően őszintén beszélt a realitásokról is. Elmondása szerint a három hónapos kényszerszünet olyan szervezési lemaradást okozott, amelyet már nem lehet teljesen ledolgozni.

„A 2026-os előadóknál már nincs nagy mozgásterünk. Jelenleg annak is örülünk, ha egyáltalán találunk olyan fellépőket, akik ráérnek ebben az időszakban.”

A valódi változások szerinte inkább a következő években lesznek érzékelhetők, amikor újra tudatosabban lehet építkezni.

A legkeményebb állítás a pénzügyi helyzetről hangzott el. Gerendai szerint egy „iszonyú veszteséges” fesztivált vett át, ahol jelenleg nem az a kérdés, mire lehetne még többet költeni, hanem az, hogyan lehet egyáltalán előteremteni a szükséges fejlesztések fedezetét.

„Nem szeretném, hogy bárhol visszafejlesszünk” – mondta, hozzátéve: ezért próbálnak mindent újratárgyalni, lealkudni, majd az így felszabaduló forrásokat átcsoportosítani. Ennek egyik következménye, hogy a 2026-os Sziget csak öt napos lesz, ami csökkenti a bérleti és programköltségeket, miközben teret ad a megújulásnak.

Gerendai Károly visszatérése tehát nem a „régi szép idők” restaurálásáról szól, hanem egy válságkezelő újraindításról. Egy olyan fesztiválról, amely egyszerre globális márka és hazai érzelmi örökség – és amelynek most újra meg kell találnia a működő egyensúlyt a kettő között.

Formálódik az újra magyar kézbe került Sziget arca – meghallgatták az imáinkat: jön Lewis Capaldi és a Florence + The Machine