A Covid-19 betegség okozta ijedtség a gazdasági válság félelmével társul az olasz lakosságban, amely a tavaly március 10-én elrendelt első zárlat évfordulóján szegényebbnek, dühösebbnek és fáradtabbnak érzi magát a szerdán közölt felmérések szerint. Giuseppe Conte miniszterelnök tavaly március 9-én este jelentette be televíziós beszédében, hogy az új koronavírus-járvány miatt az egész országot zárlat alá helyezik.

Az olaszok a belügyminisztérium honlapjáról letöltött engedéllyel hagyhatták el otthonaikat. Kivételt egyedül az élelmiszervásárlás és a kutyasétáltatás jelentett. Leállt az oktatás, a kereskedelem, a vendéglátás, valamint bezártak a gyárak is.

A karantén egészen május 18-ig tartott, amikor fokozatosan enyhítették a korlátozásokat. Újabb szigorítás októbertől kezdődött, majd a karácsonyi ünnepekre ismét lezárták az országot. Azóta, ahol lehetett, enyhítettek, de mostanra Olaszország több mint fele ismét részleges vagy teljes zárlat alatt van. Toszkánában januárban újranyitották a múzeumokat, amelyek most ismét zárva vannak.

Egyes kutatások szerint az olaszok kezdeti félelmét és elkeseredését egy év alatt fáradtság és harag váltotta fel. A várakozások listáján az legelső helyen a vakcinázás áll: a tavaly még többnyire szkeptikus olaszoknak ma már 65 százaléka minél előbb be akarja magát oltatni. A Covid-19 tavaly március 10-től számított első ötven napja "teljesen kifordította magából Olaszországot" – írta az Ansa hírügynökség az évfordulón közölt elemzésében.

A visszaemlékezésekből nem maradt ki a tavaly húsvétkor teljesen üres Szent Péter tér, a zárlat alatt fűtengertől beborított Circus Maximus látványa, a néptelen tengerpartok, amelyeken strandolók nélkül kristálytiszta lett a víz és benépesedett delfinekkel és más állatokkal. A firenzei Uffizi-képtár igazgatója pedig azt mondta, soha nem gondolta, hogy ilyesmi bekövetkezhet...

Egy bajor város Olaszországért énekel