Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra – állítja a Science című folyóiratban kedden megjelent tanulmányában az amerikai Harvard Egyetem egyik tudóscsoportja is. A kutatócsoport tagjai szerint a távolságtartás gyakorlatát csakis akkor lehet majd mellőzni, amikor felfedezték a hatékony kezelési módszereket vagy a megfelelő védőoltást. Addig a járvány fellángolásának elkerülésére - változó helyeken és változó időtartammal - muszáj lesz fenntartani ezt a gyakorlatot. Marc Lipsitch járványügyi szakember arról beszélt, hogy a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban a koronavírus-járvány nemcsak fellángol, hanem a korábbinál minden alkalommal hevesebb és pusztítóbb lesz. Ez azonban a szakember szerint lehetővé teheti a népesség csoportimmunitásának vagy a kollektív immunitásnak a kialakulását is.(MTI)
Ma még sokan abban reménykednek, hogy ez csak egy átmeneti állapot. Olyasmi, ami pár hónap múlva majd szépen lecseng, és utána minden újraindul. Viszont nagyon sok olyan dolog van, ami azt sejteti, hogy ez sajnos nem így lesz.
Magyarországon március 13-án jelentették be az iskolák bezárását, és nagyjából ezt követően rendelte el a legtöbb hazai vállalat is az otthonról való munkavégzést azokban a szektorokban, ahol ez megoldható volt. Egyszóval ekkor zárkóztunk be jobban. A regisztrált fertőzöttek és a halálos esetek száma viszont ezen lépéseket követően is tovább nőtt, ami azt sejteti, hogy a vírus terjedését ezzel nem tudtuk megállítani.
Noha a trend jelenleg nem mutat olyan exponenciális jelleget, mint máshol ennyi idő után, de ennek az elemzésével nagyon óvatosan kell bánnunk. Itthon a nagyon kevés teszt miatt egyszerűen nem lehet igazán mit kiolvasni a sajtó által címlapon kiemelt napi és kumulált számokból. Valójában emiatt szinte vakon találgatunk.
Ebben a történetben a terjedési ráta a kulcs. Ha ez az érték magas, akkor nagyon nagy a baj. Ha lejjebb tudjuk nyomni, akkor ér valamit az, amit eddig bevezettünk. Ugyanakkor, amíg egy alá nem sikerül erőszakolni ezt a számot (ami azt mondja meg, hány ember kapja el egy fertőzöttől a vírust), addig tulajdonképpen nem érünk el mást, minthogy lassabban megy rajtunk keresztül ez a járvány. Persze, ez sem lebecsülendő, hiszen az egészségügyi rendszerünk kapacitásai erősen végesek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hányan lesznek egyszerre betegek.
A jelenlegi becslések szerint még legalább 18 hónapra vagyunk attól, hogy elkezdhessük beoltani az embereket. Ez nagyon sok idő, és pontosan emiatt tűnik ijesztően nagy kihívásnak ez az egész történet. Ezen az időtávon kellene ugyanis eldöntenie a politikai vezetésnek, hogy az emberéleteket és a gazdaságot milyen intézkedésekkel védi meg.
18 hónapnyi otthonlét – még ha nem is repítene minket vissza a középkorba az IT-megoldásoknak hála, de azért – nagyon-nagyon fájna a gazdaságnak. Ha idő előtt kimerészkedünk, miközben a vírust még hordozzák fertőző emberek, akkor pedig az egész procedúra indulhatna elölről. Plusz, ez egy vonatkozó kutatás szerint még a gazdaságon sem valószínű, hogy bármit is segítene. Egyszóval a vonatkozó tudományos kutatások sajnos nem éppen megnyugtatók ezen a téren. Pont nem adnak olyasfajta optimizmusra okot, mint amivel sok helyütt még találkozhatunk itthon: nem valószínű, hogy ez pár hónapon belül teljesen le fog csengeni.
Neil Ferguson híres epidemiológus csapata a brit és az amerikai helyzetet elemezte, ami alapján arra jutottak, hogy a helyes megszorítási mixnek a következőket mindenképpen tartalmaznia kell:
- otthoni izoláció a gyanús eseteknek,
- karantén a betegeknek és közeli hozzátartozóiknak
- erős társadalmi bezárkózás
- általános távolságtartás az idősek és veszélyeztetettek esetében.
Ezzel szerintük akár kétharmaddal is csökkenthető az egészségügyi rendszer leterheltsége, sőt, mindez a halálozási számokat is megfelezheti. Ugyanakkor a tudósok felhívják rá a figyelmet, hogy még ebben a forgatókönyvben is nagyon sokan fognak meghalni mindenütt, és az egészségügyi rendszerek többszöri túlterhelése sem valószínű, hogy elkerülhető.
Ami igazán szembeötlő tanulság a szimulációjukból, hogy ez a stratégia csak akkor lehet sikeres, ha mindaddig fenntartjuk, amíg meg nem érkezik a vakcina. Igen, ezzel tulajdonképpen arra utalnak a tudósok, hogy ezeket az állapotokat akár másfél évig is fent kellene tartanunk.
Egy ilyen hosszú lezárásnak a gazdasági hatásai már szinte felmérhetetlenül nagyok lennének. Csakhogy Ferguson professzor csapata szerint, ha idő előtt visszaveszünk a korlátozásokból, akkor a koronavírusos betegek, illetve a kórházi ellátásra szorulók száma hullámszerűen emelkedni kezdhet. Ekkor pedig majd újra be kell vezetni azokat a korlátozó intézkedéseket, amik a társadalmat otthonmaradásra bírják.
Ezzel tulajdonképpen egy olyan járványkezelési stratégia állhat elő, hogy adott rendszerességgel vissza kell majd állnunk az otthoni létre. A gond ugyanis az, hogy nagyon nehéz lesz teljesen kiiktatni ezt a vírust a populációból, ezért újabbnál újabb fertőzési hullámok alakulhatnak ki.
Ha ez tényleg így lesz, akkor az előttünk álló egy-másfél évben egészen biztosan nem állhatunk majd vissza a rendes kerékvágásba. A legjobban akkor tesszük tehát, ha inkább ezt fogadjuk el alapfogatókönyvnek, és idén már nem számolunk nyaralással (és fesztiválozással –aszerk.) Be kell rendezkednünk az otthoni létre, a vállalatoknak pedig alkalmazkodniuk kell ezekhez az új körülményekhez, ha ők is túl akarnak élni.
Reménykedni azért persze szabad, hogy talán ez mégsem így alakul.
Grafikonok és teljes szöveg itt.
Hát, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de mi inkább megtanulunk imádkozni...
Stay up on that rise
Stay up on that rise
Stay up on that rise
Never come down
Szólj hozzá!