Azt már korábban is hangoztattam, nekem az összes tehetségkutatót egybevetve Tibó az egy, aki mindent visz! Azon túl, hogy karakteres hangja, vitathatatlan tehetsége és mérhetetlen a türelme, tiszteletet követelő megjelenése miatt azonnal leveszi a lábáról a rajongókat. Ráadásul az X-faktoros szereplése óta eltelt időben rengeteget fejlődött a színpadi lazaságot tekintve. Most már simán képes megmozdulni, ne adj isten, táncra is perdülni a produkció közepette, ami nagyban befolyásolja a közönség lelkesedését is. No de kezdjük az elején.
A háttérmuzsikát ezúttal is a szokásos csapat (-1 fő) szolgáltatta, vagyis Bubenyák Zoltán a billentyűknél, Temesi Berci a gitárnál, és az utánozhatatlan Csányi István - aki némi túlzással gyakorlatilag bármilyen hangszeren képes játszani – a ritmusszekció és a szaxofon felelőse volt. A hagyományos Orfeumos koncerteken elhangzó saját dalok mellett most is kaptunk új feldolgozásokat ajándékba. Ebből az én nagy kedvencem, a szintén X-faktor-nyertes James Arthur most már világslágerré vált dala, az Impossible Tibós változata. Annyira jól sikerült, hogy akár az ő „győztes dala” is lehetett volna. De itt van még régi barátunk George Michael, akinek Careless Whisper című klasszikusát dolgozta át saját formátumra, és szintén óriási sikert aratott. Persze a már jól bevált és általam is igen kedvelt The Script – Breakeven vagy Phil Collins munkásságának egyik legszebb darabja, az Aginst All Odds, illetve Sir Elthon John tucatnyi feldolgozást megért gyönyörűsége, a Sorry Seems To Be The Hardest Word című dalok még mindig komoly hatással bírnak nézői körökben.
Ezen az estén vendéget is kaptunk Gyurcsík Tibor személyében, aki barátként már a kezdetek óta kitart fogadott bátyuskája mellett, és ez kölcsönösen elmondható Tibóról is. Tibi ezúttal nem saját dalt hozott, de amit előadott, kissé meghökkentő, ugyanakkor nagyon is tetszetősre sikeredett. Adott egy dal. Történetesen a Swedish House Mafia (akik nem igazán a lírai oldalukról ismertek) Don't You Worry Child című bulislágere, ami lecsupaszítva, elhagyva minden diszkós elemet, most nyert igazi értelmet. A hangszerelés és az előadás egyaránt parádés volt, külön köszönet érte! De ugyanilyen szépen szólt Lady Gaga és a Paparazzi, illetve a Maroon 5 szerzeményeként ismert Payphone is. Természetesen a duettezés sem maradhatott ki a repertoárból. Mindjárt kettőt is kaptunk, amiből egy tervezett, egy pedig spontán jellegűvé vált, ugyanis Tibi épp David Guetta és Usher közös gyermekének, a Without You-nak sorait énekelte szép nyugodtan, mikor hirtelen felpattant mellé a színpadra Tibó, és azonnal átvette a hangot, és az irányítást is. Persze a már így is felajzott rajongói tábornak több se kellett, innentől kezdve gyakorlatilag beindult a szokásos ereszd el a hajam üzemmód. Az aprócska táncteret betöltötték az eddig ülő helyzetbe kényszerült nézők, és aktív résztvevőként hangosan énekelték az elhangzó dalokat, no meg persze ropták a táncot (velem együtt).
Nem tudom, meddig lehet ezt még fokozni, de a hírek szerint május 30-án újra összeáll a csapat egy buli erejéig, ahol súlyosbító tényezőként a plusz egy fő ezúttal az X-faktor frissen kinevezett mentora, Tóth Gabi lesz a sztárvendég. Úgy érzem, ütős este lesz...!
Szólj hozzá!