Gájer Bálintot szólóban a Voice című műsor ezüstérmeseként ismerhette meg a nagyközönség, nem mellesleg pedig a Group'N'Swing zenekar nélkülözhetetlen tagja. Legújabb önálló műsorának a Bublé & More-nak bemutatóján jártunk, ahol az Orfeum amúgy sem túl nagy tánctere csordultig telt az önfeledten éneklő, és egy kis esti tornára is kapható rajongóktól.
Az az igazság, hogy Bálinttal nekem egyetlen komoly bajom van. Túlságosan tökéletes. (Vagy ahogy a reklámból ismerjük, férfiasan tökéletes.) Nem nagyon lehet belekötni, bárhonnan is próbálkozik az ember. Megjelenésében egy elegáns, jóképű, férfias típus. Mint ember jólelkű, kedves, udvarias, szerény és szeretetreméltó. Hangi adottságait tekintve pedig egyértelműen kitűnik a hazai énekesek közül. Nekem már az is bőven elég, ha csak megszólal, egyszerűen imádom a hasonló orgánumú férfiakat, de persze még jobban örülök, ha énekelni is hallom. Hála a magasságosnak, az önálló estjén mindkét formátumban volt részem meghallgatni.
Amikor annak idején meghirdetésre került ez a bizonyos koncert a Facebbook-on, már sejtettem, hogy nem lesznek gondok a jegyeladással. Arra viszont még én se számítottam, hogy a kezdés előtt pár perccel gyakorlatilag már állóhely is alig volt. Tekintettel az Orfeum helyi adottságaira, ez nekünk, nézőknek nem mondanám, hogy örömteli látvány volt. Egy picit „heringes” érzés fogott el, ráadásul mint egyszemélyes fotós és tudósító, komoly harcot kellett vívnom néhány képért, és két videóért.
Viszont, ami ennél sokkal fontosabb, hogy Gájer Bálint a maga megszokott laza és elegáns módján a kisujjából kirázva pörgette végig az estét, és még arra is figyelt, hogy a színpadot elhagyva a leghátsó szektorok nézői is megcsodálhassák testközelből. A repertoár vegyesre sikeredett, volt eredeti Bublé, és Bublé által feldolgozott feldolgozás is, de elhangzott a Voice-ban már nagy sikert aratott Michael Jackson – Black Or White, illetve a személyes kedvenc Oasis - Wonderwall swinges verziója, no meg persze az örök darab, Adele – Skyfall című gigaslágere is. Ha már önálló est, akkor előkerült a kalapból a két saját dal, az Értem jött a nyár és A Dalban előadott Elmaradt pillanatok. Utóbbinál éreztem némi feszültséget, és egy kis bizonytalanságot, de szerintem ezt betudhatjuk az elődöntő miatti izgalomnak.
Ettől az egyetlen jelentéktelen kizökkenéstől eltekintve valóban szórakoztató est volt, és nincs kétségem afelől, hogy a továbbiakban is teltházas előadásokra lehet számítani, így csak annyit tudok tanácsolni, aki ülőhelyet szeretne, már jó előre foglaljon magának. Bár én azt se bánnám, ha egy picit nagyobb szórakozóhely is lecsapna a fiatalemberre, mert így nem kellene egymás sarkát taposni tánc közben…
Gájer Bálint akkor is népszerű, ha az Eurovíziós döntőn nem az ő dala fog megszólalni, és én azt mondom, nem kell ezt a dolgot annyira komolyan venni. Versenyek jönnek-mennek, győztesek kerülnek előtérbe néhány hónapig, aztán ugyanolyan gyorsan tűnnek is el, de Bálint fellépéseire még akkor is kíváncsiak lesznek az emberek, mikor a tehetségkutatós korszaknak végleg leáldozik. Amit ő tud, érez, közvetít, sugároz, arra minden embernek szüksége van, viszont nagyon keveseknek adatik meg mindezt úgy továbbítani a közönség felé, ahogy ez a fiatalember teszi. Tessenek nyugodtan kipróbálni!
Szólj hozzá!