Egy átlagos csütörtöknek indult, az átlagosnál is rosszabb hangulatban. Az idő még mindig télies, az emberek fásultak, lehangoltak és idegesek, a munka ugyanaz, így nem csoda, ha mi is kissé megviselten indultunk neki az estének. Megérkezvén az Orfeumba, örömmel konstatáltuk, a hőmérséklet jó néhány fokkal barátibb, mint odakinn. Mindig is jobban kedveltem a családias hangulatú, kisebb közönséggel működő koncerteket, mint a több ezer ember alkotta tömeges rendezvényeket. Bár azoknak is megvan a maga élvezeti értéke. Viszont van abban valami megmagyarázhatatlanul jó érzés, mikor két lépésre tőled egy picinyke színpadon művészek azon fáradoznak, hogy legalább arra a pár órára elfelejts minden rosszat, ami odakinn vár, és egyszerűen csak élvezd a zenét és az életet.
A Group'N'Swing – bármennyire is úgy tűnik – nem egy frissen alakult csapat. Évek óta együtt zenélnek, és ennek a közös munkának két gyermeke is született egy-egy album formájában, a 2010-ben megjelent első, Amíg élek címet viselő, illetve a tavalyi Botrány című cédé, amelyen a feldolgozások mellett nagyrészt saját szerzemények találhatók. Természetesen, az est folyamán a már jól ismert slágerek mellett a saját dalok is előkerültek (Amíg élek, Az igazi, Volt már jobb napom, Megjavulok, Kompromisszumképesség, Botrány, Ez volt a szerelem, Mégis mit vártál, Mint egy zsák), melyeket a rajongók együtt énekelnek Gájer Bálintékkal. Mert hogy a zenekar énekese bizony az egyik tehetségkutató közönségkedvence!
A Csík Tibor (trombita, vokál), Nyikes Krisztián (trombita, vokál), Bakó István (tenor szaxofon, vokál), Almási Attila (harsona, bariton szaxofon, vokál), Lőrincz Ádám (zongora, vokál), Gyalog Zoltán (gitár), Molnár Péter (nagybőgő), Péntek Tibor (dobok) felállásban működő zenekar két kivételes hangi adottságokkal megáldott énekese, Mihályi Réka és a Voice- ezüstérmes sármőre, Gájer Bálint. Ha már Voice, azt hiszem, mostantól elmaradhatatlan lesz a koncerteken Bálint két versenydala, amelyek nekem az eredeti változatban is személyes kedvenceim. Az első, egy mostanra már kultikussá vált angol rockbanda, az Oasis egyik legnagyobb slágere, a Wonderwall, amit el nem tudtam volna képzelni swingesített formában, és lám, megtörtént a csoda. A másik dal Adele mindent vivő gigaslágere, az immáron nem csak Golden Globe-, hanem immáron Oscar-díjas James Bond-betétdal, a Skyfall, ami Bálint esetében azért különösen érdekes, mert a Voice-adások során ezzel a dallal tudta leginkább kimutatni rejtett érzéseit, elnyerve ezzel a szavazók szívét is.
Egy pillanatra még maradnék ennél a dalnál, hisz teljesen más élőben hallgatni, mint a tévé hangszóróiból követni. Mivel már akkor is nagy hatással volt rám, kíváncsi voltam, mit hoz ki belőlem az élőzenés produkció. Jelentem, lúdbőr-effektus! Nehéz szavakkal leírni, mit éreztem az előadása közben, de azt hiszem – a kővé dermedt, tátott szájú közönséget elnézve pláne –,nem közhely a „világszínvonalú”jelző használata. Mindenkinek erősen ajánlatos legalább egyszer meghallgatni élőben!
Persze ahhoz, hogy minden tökéletesen szóljon, szükséges egy olyan profi zenészekből álló háttér, akik igazán értenek a szórakoztatáshoz! Az egész csapatból árad az életigenlés, a zeneszeretet, és ehhez még egy kis humor is társul. Nem mehetek el szó nélkül Lőrincz Ádám mellett, aki mint zongoravirtuóz erősíti a zenekart, de emellett énekesként is megcsillogtatja tehetségét néhány dalban. Mihályi Réka pedig olyan egyedi hangszínnel rendelkezik, amit nehéz lenne összekeverni. De tulajdonképpen bárkit kiemelhetnék a csapatból, hisz mindenkinek megvan a maga erőssége. Így lesz egy produkció kerek egész! Annyit még mindenképpen hozzáfűznék, hihetetlenül lazán játszottak és énekeltek a színpadon, semmi erőlködés, semmi megfelelési kényszer, semmi ripacskodás.
Mondanom sem kell, ez nem egy "csendes-ülős" koncert, hisz a swing mint műfaj alapvetően a bulizásról szól. Így nem volt meglepő, hogy a csöppnyi táncparketten már a kezdéskor megjelentek a profinak tűnő párosok, de egy idő után gyakorlatilag már mindenki ropta, ahol csak helyet talált.
És hogy mi a tanulsága mindennek? Nagyon egyszerű: igenis, van létjogosultsága ennek a műfajnak hazánkban, és továbbra is igényt tartunk a színvonalas szórakoztatásra! Mi remekül éreztük magunkat, és annak ellenére, hogy a közös táncot most kihagytuk, mosollyal az arcunkon távoztunk! Természetesen még ott helyben letettük a nagy esküt, hogy március 21-én visszatérünk! Lábunkon a táncoló fekete lakkcipővel…
Szólj hozzá!