Akvárium klub, nyolc óra magasságában. Jóval a kezdés előtt érkeztünk, így volt alkalmunk kicsit szétnézni a még mindig felújítás alatt álló, de ettől függetlenül közkedvelt szórakozóhelyen. Folyamatosan épül és szépül, de amit már most érdemes megtekinteni, az a Volt Bisztró. A design egyedi, hiszen egyrészt a falakon az eddigi fesztiválos fellépők közül szemezgethetünk fotó illetve aláírás formájában, míg a köztes oszlopokon a mai fiatalság számára elképzelhetetlennek tűnő múltunk dicső újságlapjai köszönnek vissza; másrészt ha kicsit közelebbről megvizslatjuk az asztalok lábazatát, szintén egy letűnt korszak méltatlanul elfeledett slágerterméke, a videókazetta újrahasznosított változata tűnik fel. A többi teremrész egyelőre félig üresen várja sorsát, de az előjelek alapján nyugodtan mondhatom, a végeredményben biztosan nem fogunk csalódni! A bisztrón át vezetett az út a koncertteremhez. Az akkor még csendes kis színpadon árván gyülekeztek a hangulatjavító kellékek, köztük, ha jól számoltam, 7 db gitár. Egy gyors fotó, plusz a setlist megtekintése után kiültünk a váró egyik fotelébe. Vizsgáltuk a gyülekező közönség összetételét… Jelentem, több celeb is tiszteletét tette az eseményen. Megjelent többek közt Baricz Gergő, Lévai Balázs, Pachmann Péter, de még Molnár "nagyŐ" Anikó is! Sajnos, azt már nem volt lehetőségem megfigyelni, ki mennyire veti bele magát a bulizásba, ugyanis engem a zenekar színpadi tevékenysége teljes mértékben lefoglalt…
Maga a koncert nem sokkal fél 10 után kezdődött, mondhatni telt házzal. Sikerült egészen közel araszolni a színpadhoz, így majdnem testközelből élvezhettük a produkciót. A HSS Fiúk bevonulását általános éljenzés és füttykoncert kísérte, vagyis az alaphangulat és az izgatottság már a kezdésnél is tetőfokon volt. Nyitószámként az új lemez egyik dala csendült fel, ami az Úristen! névre hallgat. Majd a Három bárány névre keresztelt, szintén vadiúj nótát követően egy régi nagy kedvenc, a Mozdulj című szám üteme hozta tökéletesen lázba a jelenlévőket. Az ezt követő remekmű, A mi lányaink nálam máris személyes kedvencnek számít, és úgy gondolom, fogjuk még hallani a rádiókban, esetleg talán még klip is készülhetne hozzá… A Gesztenyefák alatt viszont már sláger, és ezt a dalt még az is kívülről fújja, aki esetleg még nem rendelkezik friss lemezzel. Két régebbi remekmű, a bulizós Hullik a zápor, és a lassúzós Szörnyű gyerek után ismét két újdonság következett, a Te meséd és a Réten, utóbbi néhány hónapja ingyenesen és legálisan volt letölthető a zenekar jóvoltából! Tudom, hogy szeretsz titokban, Ez a szerelem, ez nem egy bújtatott szerelmi vallomás lenne részemről, csupán a koncert újabb darabjairól beszélek. Még egy kis Zselé, és máris elérkeztünk saját slágerlistám kettes számú kedvencéhez az új albumról, amelynek címe a buli végén valószínűleg minden rajongó fejében megfordult, mert nekünk semmi Nem elég!!! Persze, itt még korántsem beszélhetünk végről, hisz a Krézi srác a színpad közepén, akit anyakönyvezett nevén Szűcs Krisztiánnak hívnak, még eldúdolta a Faun című nótát, amihez természetesen Rengeteg bor kell. Na, jó, ha nem oly rengeteg, de egy üvegnyi biztosan megfordult a színpadon… Zárásképpen két igazán éneklős, tombolós dalocska csendült fel, a Sajnálom és a Márta, majd a Fiúk úgy gondolták, ideje egyet szusszanni, mielőtt a kiharcolt ráadás miatt visszatérnének a színpadra. Azt nem állítom, hogy kipihenten, de újult erővel csaptak a húrokba, viszont finomabb vizekre evezve andaloghattunk a 974 dallamára, amit egy igazi lakodalmas nóta, a Dél-Amerika követett. Végjáték tekintetében ennél jobb választás nem létezik, hiszen akinek erre a számra sem mozdul meg egyetlen testrésze sem, az tényleg menthetetlen zenei téren.
A koncert végeztével természetesen kihagyhatatlan elem a dobverők landolása a közönség feje tetején, de volt itt még meghajlások tömege, a tagok bemutatása név és színpadi tevékenység szerint, némi alkohol elfogyasztása nyilvánosan, humor, irónia és önirónia, valamint a hölgyrajongók számára igazi kincsnek számító csóközön, majd laza kivonulás.
Mindent egybevetve, az új lemez számomra zseniális! A Fiúk a bányában dolgoznak... helyett inkább a stúdióban – ennek meg is lett az eredménye! No, és persze múlnak azok a fránya évek, de ettől függetlenül nem csak a cédét érdemes hallgatni. Aki igazi élő örömzenére kíváncsi, annak egyenesen kötelező jegyet váltani egy HS7 koncertre! A törzsrajongók meg úgyis tudják...
Szólj hozzá!