Hiperkarma, 20, Aréna. Az első kettő, így együtt, simán hihetetlen, a harmadikról meg majd később írok.
A Hiperkarma történetét ismerve, nem csoda, hogy ez a 20 év jóval rövidebbnek tűnt, max 10+-nak, és ha jól megszámoljuk, annyi is volt. De az utóbbi 5 évben minden koncerten, egyszálgitáros fellépésen örülök és hálás vagyok, hogy Robi egyben van. De ezzel a félmondattal hagynám is ezt az ezerszer végigrágott sztorit, maradjunk az örömnél – és legyen ez állandósult állapot.
A koncert – majdnem – azt hozta, amit vártam. Bár én másként raktam volna össze a számokat, másként rendeztem volna a vendégeket, de hát ez nem az én koncertem volt, én a közönség voltam, feladatom a tánc és a rajongás volt, amit – nem mellékesen – hoztam is.
Robi az estét szigorúan zárt feketében tolta végig, nem véletlenül: a koncertet Pitének, a két hónapja elhunyt barát és menedzser emlékének ajánlották, Medgyesi Ferencnek, aki kitalálta és összehozta nekik ezt az Arénás fellépést.
A vendégek közül nekem Sziámi produkciója jött be nagyon, még akkor is, ha az elején úgy tűnt, hogy kétségbe van esve és egyáltalán nem tudja a szöveget. Nem is tudta, már ami a hiperkarmás részt illeti, de a sajátját azt nagyon is ismerte. Az este legerősebb produkcióját hozták össze. Frenknek pedig, megint csak szerintem, nem mint vendégnek kellett volna szerepet kapnia, vagy, ha vendég is, akkor inkább a végén – de említettem már, hogy nem én rendeztem az előadást?
És akkor most jöjjön az Aréna, ami miatt ‘majdnem’ volt a koncert. Igen, olvastam, van, akinek bejött a helyszín, nos, az valószínűleg a kiemelt állóhelyen tombolt. Mert igen, a negyed méretűre lezárt Arénában a visszatolt alsó szektorok helyén lévő küzdőteret valaki okos ötlete alapján normál- és kiemelt álló részekre bontották. A két álló jegy között kereken 1.000 jó magyar forint volt az eltérés. Tényleg?!?! Egy ezresért megérte? Mikor az Arénában eleve nehéz egy Hiperkarma jellegű zenekarnak hangulatot teremtenie? Mikor az Aréna terei ridegek, lélektelenek – tényleg megérte, egy ezres különbségért? És ezen akkor is morognék, ha a sajtójegyünk a kiemelt részre szól.
A számítás annyiból mondjuk bejött, hogy a többség a biztonsági járdán belül volt, de szerintem akkor is pont ugyanennyien lettünk volna, ha csak egyféle állójegy van, mondjuk, azzal az ezressel drágábban. Az Arénán mint helyszínen már megint nem rugóznék, ez egy beakadás a magyar zenekaroknál: előbb vagy utóbb, de kell nekik egy Arénás koncert. Még akkor is, ha ezerszer elmondja, leírja az ember, hogy nem kellene ezt erőltetni.
Összefoglalva: örüljünk a karmikus szülinapnak, és lassan jön a jó idő, indul a szabadtér, és lesz még alkalom régi (20 év...) barátokként, közelebbről ünnepelni a zenét.
hiperkarma, évforduló, Aréna, Bérczesi Robi, Frenk, koncert, 2020, jubileum
Szólj hozzá!