Meglepően sokan gyűltünk össze már este 9 órakor a Nagyteremben, és jól tettük, hogy időben érkeztünk, hiszen szinte késlekedés nélkül, alig néhány perccel 9 után lépett színpadra az énekesnő.
Natalie azzal kezdte, hogy köszöni, hogy meghívtuk ide Budapestre, csodás hely, tegnap (vagyis május elsején) sétálgattak a városban szabadidejükben, és szép idő volt, bár maga a város kicsit “noisy”(az volt az a nap, amikor a F1-es járgányok kibömbölték magukat az utcákon...), és mozgalmas, majd hozzátette: lejött neki, hogy valami történik itt mostanában nálunk (egyértelműen a tüntetésre gondolt a belvárosban, de nem ment bele a politizálásba). Azt mondta, nagyon tetszik neki a város, és örül, hogy itt lehet köztünk ma este.
Az első dal a Wrong Impression volt, az egyik legnagyobb slágere, erős kezdésnek mondható, de igen hamar megteremtette vele azt a kellemes hangulatot, amely már az első percben körbelengte a termet a meghitt díszlet és az akusztikus hangszerelés miatt.
Kimondottan ügyesen válogatta össze a dallistát, a kicsit melankolikusabb dalokat és a vidámabb számokat vegyesen. A díszlet csodás volt, mintha az énekesnő a nappalijába invitált volna minket (később ő maga mondta, hogy valóban arról mintázták). A háttér volt a függöny, és még két vintage asztali lámpát is felállítottak a színpadra. 4 zenésszel lépett fel, gitár, billentyű, háttérvokál: minden megvolt, hogy a hangzás, és az előadás is profi legyen.
Nem fogok hazudni, hogy nagyon sokan a leghíresebb dalát, a számos díjat bezsebelt Torn című számot várták, és a refrénnél mindenki egy emberként énekelt, kár is lett volna pont ezt a dalt kihagyni. Viszont azt is túlzás lenne állítani, hogy csak ezt az egy slágert ismerte volna a közönség, hiszen a setlist igen változatos volt, az első albumtól kezdve egészen a legfrissebb szerzeményekig hallhattunk dalokat. Elhangzott a, a Shiver, a Big Mistake és a Satisfied is.
Natalie bár a ‘90-es években érte el legnagyobb sikereit, a mai napig aktívan zenél, legutóbbi lemezét 2015-ben adta ki. A közönség láthatóan nagyon élvezte a régebbi és az újabb dalait is az énekesnőnek, aki nagyon elemében volt, önfeledten táncolt a dalok közben, és folyamatosan éneklésre bíztatott minket is. Közvetlen volt, kedves, a hangja pedig sokkal erősebben szólt élőben, mint ahogyan azt vártam. Csodás este volt, és láthatóan Natalie is nagyon élvezte.
Reméljük, még visszatér Budapestre!
Simonyi Éva
Az egyszeri zenekedvelőnek Natalie Imbruglia neve hallatán általában csak a „Torn” című gigasláger jut eszébe, pedig a 42 évesen is bombaformában lévő hölgy összesen öt stúdióalbummal rendelkezik, és olyan dalokat köszönhetünk neki, mint például: "Big Mistake", "Wishing I Was There", "That Day", "Wrong Impression", "Counting Down the Days", vagy személyes kedvencem a Johnny English betétdalaként elhíresült "Shiver".
Az énekesnő 2017-ben három társával együtt útra kelt, hogy megmutassák néhány dal akusztikus verzióját. Ezen turné keretében érkeztek az Akváriumba, ahol ha nem is kellett kitenni a „sold out” táblát a kezdésig, azért szép számban összegyűltek az érdeklődők.
Akusztikus műsor lévén nem használtak különösebb látványelemet, tulajdonképpen úgy volt elrendezve a színpad, mintha egy nappaliban zenélgettek volna. Két állólámpa, és egy kanapé-szerű ülőalkalmatosság, hangulatos világítás, és tökéletes hangzás. Utólag értékelve maga a koncert is pontosan ezt tükrözte; családias hangulatban élveztük az egyébként kristálytiszta hangon éneklő Natalie produkcióját.
Külön dicséret érdemli a hangosításért felelős szakikat, mert minden úgy szólt, ahogy annak szólnia kell. Nem volt túl hangos, nem volt torz, és dobok hiányában a szívűnk sem ugrott ki a helyéről. Azon az estén ébredtem rá, hogy az Akvárium nagyterme igazából pont az ilyen akusztikus produkciókra lett „behangolva”. Bár a szellőzés állapotával még mindig nem vagyok kibékülve, de ez már egy másik sztori.
Ahogy egy mélyen tisztelt zenész annak idején világosan kifejtette álláspontját az elhangzó produkcióval kapcsolatban, "nekem átjött" ez az akusztik felállás. Nem haragudnék meg érte, ha a hölgy megtartaná azt a jó szokását, hogy mostantól minden évben ellátogat hozzánk, legalább egy koncert erejéig.
Labancz Andrea
Szólj hozzá!