Normális esetben az ember a reggelt némi nyújtózkodással és tisztálkodással kezdi. Én a lemez megjelenésének reggelét az anyag azonnali meghallgatásával kezdtem. Régóta vártuk az albumot, hiszen a zenekar már régen beharangozta, illetve a koncerteken már fel is csendült néhány dal a korongról: Kés hegyén, Félember, Szeszélyes. Ezek pedig olyannyira közönségkedvencek lettek, hogy szinte biztos voltam benne, hogy egy értékes lemez elébe nézünk. És igazam lett…
Az az érzésem, hogy az album dalai (nem tudom, hogy szándékosan-e) bakelit elrendezésűek. Az első néhány dal pörgős, szinte biztosan koncert- és fesztiválkedvenc lesz. Az album másik fele pedig szinte mind melankólikusak, kevésbé slágeresek, ugyanakkor szintén fontos mondanivalóval rendelkeznek. A lemezzel egyidőben egy klip is napvilágot látott, a Nem megyek én sehova című dalhoz:
Az biztos, hogy ez a lemez nagyban különbözik attól a stílustól, amit a Margaret Island képvisel, mégis hamisítatlan Margaret-feeling jár át a hallgatása közben. Valójában az történt, hogy a zenekar is felnőtt a tíz év alatt – a rajongók többségével együtt. Ugyanazok a problémák kerülnek feldolgozásra, mint korábban: szakítás, ragaszkodás és veszekedés. A különbség a komolyabb köntösben rejlik. A dalaik sokkal komolyabbá váltak, összetettebb szóképekkel és zenei motívumokkal. Ez a tendencia már az előző nagylemeznél is elkezdődött, az ősszel megjelent Idegszálaival EP-n pedig már kétséget kizáróan megmutatkozott.
A zenékért a banda mellett ezúttal is Toldi Miklós felelt, a szövegekért pedig Lábas Vikin, Füstös Bálinton és Törőcsik Kristófon kívül Szepesi Mátyás is. A zenekar meghagyta azt a csodálatos hagyományt is, hogy minden lemezükre feldolgoznak egy Bródy János szerzeményt, cserébe a legenda ír egy új szöveget nekik. A feldolgozás ezúttal a Szemed tükre című, korábban Koncz Zsuzsa által előadott dal, az új Bródy-szöveget pedig Törőcsik Kristóf hangján hallhatják a rajongók a Szomorkodó című dalban. (Általában felismerem a Bródy szövegeket, de erre a dalra nem gondoltam volna, pedig a zenekar már régóta játsza ezt is a koncerteken – talán nem véletlenül szerettem meg azonnal…)
Ahhoz, hogy minden dal mögöttes jelentése átjöjjön, biztosan meg kell hallgatni még néhányszor a lemezt, de talán éppen ettől szép.
Az biztos, hogy a Margaret Island ezzel a levegővétellel újra megszületett.
A zenekart idén Fonogram-díjra is jelölték, a Magyar Zene Háza-beli lemezbemutató koncertjük pedig már teltházas. Holnap (04.12.) Szombathelyen, vagy szombaton (04.13.) Győrben még elcsíphetitek őket.
Margaret Island
Szólj hozzá!