Papp Szabiék hatodik nagylemeze – amelyre négy évet kellett várni a Túl a frekvencián után – egy alig félórás szürreális rohanás: egy presszóból indulunk neki, taxiba ugrunk, találkozunk Péterfy Borival, közben villanykörte fák világítanak, a színpadokon félistenek és mutatványosok, az utcákon meztelen emberek menetelnek, a rajzolt égen meg papírsárkány repül, a betonnak dzsungel-illata van, az órák csak percek, de úgy érzed, egy nap egy év...
„4 év telt el az előző lemez megjelenése óta és bár azóta is folyamatosan színpadon vagyunk, most először volt végre időnk pofozgatni, érlelgetni a dalokat. Nagyon élveztük a munkát, parádés házibuli-hangulatban vettük föl a lemezt. Ez nagyjából úgy nézett ki, hogy amikor épp nem a térdünket csapkodva röhögtünk, gyorsan felvettünk egy dalt. És talán ettől van, hogy az egész lemez vibrál, zakatol, pezseg, a dalok meg csak arról szólnak, amire minden nap ébredünk: hogyan éljünk túl derűvel, játékkal, röhögéssel, hogy meg tudjuk-e őrizni a szabadságunkat ebben a bűzösen fortyogó, erőszakos, mégis szikrázóan szép förtelemben” – mondja a lemezről Papp Szabi.
A lemezt, melynek producere Szakos Krisztián és a Supernem, a zenekar május 19-én Budapesten a Barba Negra Track-ben mutatja be, aztán természetesen elviszi a legnagyobb nyári fesztiválokra is.
Többek közt a Fishing On Orfűre is, melynek fesztiválhimnusza az új Supernem-album című dala!
Szólj hozzá!