Nem lesz karneváli menet, nem lesznek külföldi művészeti csoportok, nem lesz stadion-show, nem lesz tűzijáték, de lesznek virágkocsik, és sok-sok meglepetésprogram. Arról még nem döntöttek, hány virágkocsi-kompozíció készül az idén, de a magyar koronát, a koronázási jelképeket és a Debrecen címerét bemutató kompozíciókkal biztosan találkozhat majd a közönség.
Puskás István kiemelte, hogy a megszokott városi nagyrendezvények helyett "kis történetek sokaságát" kínálják majd "időben és térben széthúzva" a városban.
Augusztus 20-án adják át Debrecen belvárosában a teljesen felújított és átalakított Dósa Nádor teret, ahol felavatják Szent István király teljes alakos szobrát, a Nagyerdő különböző helyszínein pedig – a korábbi hagyományos karneváli hét programjait megidézve – számos rendezvénnyel, fényfestéssel, gasztronómiai meglepetésekkel, zenei és táncos produkciókkal várják majd az érdeklődőket Debrecenben.
Az 1905-ös virágkocsi-korzó története
1905 májusában felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Abban az időben ugyanis szégyenletes volt a 80 ezres város ellátása. Ha valakit baleset ért, időbe telt, míg orvost kerítettek. A Mentő Egyesület ügye akkor már másfél évtizede vajúdott, pedig egy végrendeleti alapítvány megteremtette erre az alapot. Meg is tartották az előkészítő értekezletet, amelyen végül – mit sem változott a világ – azt határozták, ami ilyenkor szokásos: bizottságot alapítottak. Nem tétlenkedtek, hiszen június 14-én megrendezték a virág kocsi-korzót, amelynek bevételét egy mentőkocsi vásárlására szánták. A menet, amely 23 kocsiból állt, a Simonyi úton haladt, ahová nézőként csak jeggyel lehetett bejutni. Élén Debrecen város fogata haladt (képünkön), a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés is kék búzavirág és sárga akác volt. A nézők virágesőt zúdítottak a látványos kocsisorra. De nemcsak virág hullott, hanem csakhamar a debreceni rendezvények állandó réme, az eső is. Ez azonban senkit sem zavart, maradt az ázó közönség, és vonult a feldíszített kocsisor. A zsűri az első díjat Debrecen város fogatának, a másodikat a Lawn-Tennis Társaság fehér virágos kocsijának ítélte. A tulajdonosok azonban lemondtak a díjról, így azután Fisch Ernő margarétás és Szunyogh Sándor vadrózsás fogatát díjazták. A közönségdíjat – ma így mondanánk – Kállay főhadnagy piros pipacsos kocsija nyerte. De a legnagyobb tapsot mégiscsak a mentőkocsi kapta, ami szintén felvonult. A bevétel szép összeget tett ki: 1600 korona volt. Ezután bizony több mint hat évtized telt el (1966.), mire újra virágkocsik vonulhattak Debrecen utcáin.
Szólj hozzá!