A dalban egy részlet azonban nem saját szerzemény: a Rolling Stones egy dalában, a “The Last Time”-ban már ugyanis felhasználták a vonós zenekarral felvett részletet.
A The Last Time című számot anno az ABKCO kiadó jelentette meg, és a Verve addig nem is adhatta ki a BSS-t, amíg az ABKCOO-val nem jutott dűlőre. A Rolling Stones menedzsere és a kiadó résztulajdonosa, Allen Klein azonban – annak ellenére, hogy a Verve megkapta az engedélyeket – évtizedekig tartó súlyos pereskedésbe kezdett, melynek eredményeképpen a Bitter Sweet Symphony dalszerzői között fel kellett tüntetni Mick Jagger és Keith Richards nevét is Ashcroft mellett. A The Verve végül peren kívül egyezett meg a felperessel, és átadta a jogokat, mert olcsóbbnak tűnt, mint a pereskedés, így egészen mostanáig a dal bevételének nagy része a Rolling Stones-nak folyt be.
Amikor Ashcroft megkapta az Ivor Novello-díjat kimagasló szerepéért a brit zenei életben, bejelentette, hogy menedzsere közvetlenül kérte meg a Rolling Stonest, hogy adják át neki a jogokat és az elismerést, amivel végül semmi gondja nem volt az együttesnek.
A díjátadón Ashcroft azt mondta, ez a sorsfordító esemény nem történt volna meg Mick és Keith nagylelkűsége nélkül, akik beleegyeztek, hogy a dalszerzők közül kivegyék az ő nevüket, és ezáltal a dal teljesen Ashcroft-é legyen.
A “Bitter Sweet Symphony” 1997-ben jelent meg, és az album, amire végül felkerült – aranylemez lett az USA-ban és dupla platinalemez Angliában – az Urban Hymns. A The Verve sajnos két évvel a dal megjelenése után feloszlott. 2007-ben ismét összeálltak, 2008-ban kiadtak egy albumot (Forth), de azóta ismét nem zenélnek együtt.
Forrás: Altpress
The Verve, Rolling Stones, Bitter Sweet Symphony, jogdíj, vita, Richard Ashcroft
Szólj hozzá!