Az Artisjusnak van egy rossz és három jó híre

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként a zeneművek és irodalmi művek lejátszásait felhasználási csatornánként méri. Rádióktól, televízióktól, élőzenés rendezvények szervezőitől, hangfelvételek készítőitől és online zenei szolgáltatóktól származó adatok millióit dolgozza fel, majd ezek alapján osztja szét a beszedett jogdíjakat a művek szerzői között.

A jogkezelő által beszedett jogdíjakból minden korábbinál több hazai szerző részesült, s tavaly is több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben.

6,696 milliárd forintot kitevő összeg 52,88%-a, 3,54 milliárd forint jutott a magyar zenékre, 47,12%-a pedig külföldi dalokra. 2021-ben az előző évinél mintegy ezer fővel több, 16 504 szerző és jogutód részesült jogdíjban.

A szerzők 2021-ben érezték legnagyobb mértékben a pandémia hatását.

Az elmúlt évekkel összehasonlítva jól látszik a pandémia hatása a „jogdíjpiramis” szerkezetén, ami azt mutatja meg, hogy az egyes kereseti sávokban hány szerző szerepelt 2021-ben. A pandémia első hullámaiban elmaradt koncertek, fesztiválok és a vendéglátóhelyek, szálláshelyek ideiglenes bezárása okozta bevételvisszaesés miatt az egyesület kevesebb jogdíjat tudott felosztani, ráadásul mindezt több szerző között kellett megtennie.

Az alsó jövedelmi kategória és a felsők közötti jelentős létszámbeli eltérés a zeneipar természetes jelensége. A piacra lépés könnyű, mert bárki számára rendelkezésre állnak az eszközök új dal írására, felvételére, terjesztésére. Míg a szélesebb népszerűséget – így a magasabb jogdíjakat – már jóval nehezebb elérni; ehhez tudatos és kitartó építkezésre és szerzői életműre van szükség.

A jogdíjpiramis legalsó szintjét leszámítva mindegyik kereseti kategóriában csökkent a szerzők száma, míg a legalsó kategória tovább szélesedett. Annak, hogy miért tud évről évre növekedni a jogdíjban részesülők száma, két fő oka van:

• az elhangzások egyre pontosabb beazonosítása (az Artisjus által alkalmazott informatikai eszközökkel egyre több kis elhangzási adat is feldolgozható).

• az online jogdíjak (a digitális zenei szolgáltatásokon a kisebb közönséget elérő dalok is nagy számban elérhetők, és a jogdíjkezelés a kisebb elhangzásszámok esetén is pontosan megtörténik).

A piramis csúcsán lényegesen kevesebben foglalhattak helyet 2021-ben a korábbiakhoz képest.

Mindössze 85 alkotó az, aki minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutott sikeres művei után.

Minél több dal minél több nyilvános helyen hangzik el, annál több jogdíjat hoz a mű szerzőjének – ez általánosságban elmondható.

A havi 1 millió forint felett kereső körben egy szerzőnek átlagosan már 520 olyan műve van, amit hallhatunk például rádióban, televízióban, koncerteken vagy online. A jogdíjpiramis tetején így olyan szerzők állnak, akik már komoly életművet alkottak meg, átlagéletkoruk 52 év. (Mivel sajnos a pandémia áldozatai között jogdíjban részesült zenészek is vannak, megjegyeznénk, hogy a szerző halála után még 70 évig él a szerzői jogi védettsége.)

Jönnek a fiatalok!

A bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti havi jogdíjban részesülő szerzők között van már 30 éves is. Az átlagéletkor a piramisban lefelé egyenletesen csökken, és a havi bruttó 100-500 ezer forint jogdíj kategóriájában már vannak húszas éveik elején járó szerzők is. Az egyesülethez újonnan 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal, amit a 20 év alatti alkotók számának évek óta különösen látványos növekedése alapoz meg, közülük 2021-ben közel másfélszer annyian regisztráltak (106 fő), mint az azt megelőző évben.

Még mindig jóval több az új dal a járvány előtti időkhöz képest.

2021-ben összesen 21 089 új művet jelentettek be a szerzők. Ez a szám a pandémia előtti években stabilan évi 16-18 ezer között mozgott, így a 2020-as év rekordmennyiségéhez (23 146) képest csak kis visszaesést jelent. Az új szerzemények között élen a pop (19%), a rock/metal (17%), az elektronikus zene (12%) és a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok (11%) állnak. A világzene/folk kategória aránya jelentősen megugrott a 2020-as dalokban, és ez 2021-ben is így maradt. A filmzeneként bejegyzett új szerzemények száma viszont visszaesett a pandémia előtti évhez képest.

„Bízunk benne, hogy a korlátozások megszűnésével 2022 az újraindulás éve lesz a zeneipar számára” – nyilatkozta Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.

Úgy legyen!