A kérdés persze adja magát: mégis hány ember lehet ez?
Pontos számot senki sem tud mondani. Magyarországon nem készülnek olyan rendszeres felmérések, amelyek külön mérnék a K-pop rajongóit, a közösség méretére azonban több jelből is lehet következtetni.
A hazai K-pop és Hallyu közösséget még egyetemi kutatók is figyelemmel kísérik, tudományos céllal. A Pécsi Tudományegyetem és más intézmények marketingkutatói például rendszeresen publikálnak tanulmányokat a magyar K-pop rajongók médiafogyasztási és vásárlási szokásairól.
A legnagyobb hazai K-pop Facebook-csoportok és online közösségek együttesen több tízezer embert érnek el. A budapesti koreai kulturális rendezvények, K-pop versenyek és úgynevezett random dance események rendszeresen több száz, alkalmanként több ezer látogatót vonzanak. A BTS, a BLACKPINK, a Stray Kids vagy a SEVENTEEN magyar streaming-számai pedig a piac méretéhez képest meglepően erősek. A budapesti koreai fesztiválokon és a Koreai Kulturális Központ programjain a K-pop évek óta az egyik legerősebb közönségmágnes.
Ha a kérdés az, hogy hány ember hallgat legalább alkalmanként K-popot Magyarországon, akkor valószínűleg már százezres nagyságrendről beszélhetünk. Az aktív rajongók – akik albumot vásárolnak, követik a comebackeket, szavaznak a nemzetközi díjakra, fancamokat néznek és eseményekre járnak – inkább 20-50 ezer fő körül lehetnek. A szélesebb közönség, amely rendszeresen hallgat legalább néhány koreai előadót, akár 100-200 ezer embert is jelenthet.
Talán még érdekesebb kérdés, hogy ez a közösség mennyire látható.
A K-pop magyarországi jelenléte valószínűleg jóval nagyobb annál, mint amit a hagyományos média érzékel belőle. Egy ötvenes rockrajongó pontosan tudja, kicsoda Bruce Springsteen vagy Dave Grohl, miközben nem is hallott arról: egy BTS-tag Instagram-posztja nagyobb elérést generál, mint egyes rocksztárok teljes promóciós kampánya.
Jó példa erre a KoreaON fesztivál, amely június 13-14. között tér vissza a margitszigeti Kristály Színtérre. Az ingyenes rendezvény középpontjában ugyan a teljes koreai kultúra áll, de a szervezők kommunikációjából is látszik, hogy a K-pop az egyik legerősebb vonzerő. A programban K-pop táncbemutatók, beauty workshopok, e-sport, street food és hagyományos koreai művészeti programok egyaránt szerepelnek.
Mindez arra utal, hogy Magyarországon is jóval többen érdeklődnek a koreai popkultúra iránt, mint amennyit a hagyományos média érzékel belőle.
A Hallyu, azaz a „koreai hullám” Dél-Korea globális kulturális és gazdasági sikertörténete, amely a dél-koreai popkultúra – különösen a K-pop, a koreai sorozatok (K-drámák), a gasztronómia és a szépségápolás – világszintű elterjedése az 1990-es évek végén Ázsiából indult. Mára tudatos állami támogatással és a közösségi média erejével az egész világot meghódította, és olyan kulturális jelenségeket adott a világnak, mint a BTS együttes, a Squid Game sorozat vagy az Oscar-díjas Élősködők film. Ez a mozgalom nemcsak óriási exportbevételt és turizmust generál az országnak, hanem Dél-Korea legfontosabb diplomáciai és kulturális befolyásszerző eszközévé (úgynevezett soft power) vált, amely Magyarországon is fiatalok tízezreit ösztönzi a koreai nyelv és kultúra tanulására.
A magyarországi rádió elindulása önmagában persze nem bizonyít semmit, az viszont már beszédes, hogy valaki üzleti lehetőséget látott egy olyan online csatornában, amely kizárólag koreai popzenére épül. A világ több országában már évek óta működnek hasonló tematikus K-pop rádiók, és úgy tűnik, Magyarország is eljutott arra a pontra, ahol ennek megjelent a saját közönsége. Ahogy azt Bárdi László tulajdonos-zenei szerkesztő a Media1-nek elmondta, a csatorna zenei repertoárjában a legfrissebb slágerek mellett a műfaj régebbi klasszikusai, koncertfelvételek és különleges DJ-mixek is helyet kapnak, s ezen a platformon gyűjtik össze a k-pop közösség számára legfontosabb újdonságokat.
Az adás meghallgatásához kattinst ide!
korea, k-pop, fesztivál
Szólj hozzá!