Az új lemez november 6-án jelenik meg az Atlantic Records gondozásában, a hozzá kapcsolódó európai turné pedig jövő tavasszal Budapestet is eléri. Az Airplane Mode dalai közül a sajtóanyag már ötöt nevesít: a könnyed Tastes Like Summer, a modern élet mindennapi nyomásával foglalkozó Weight Of It All, az epikusnak ígért Circles, a lendületes Oh Daisy és az érzelmes Modern Love is helyet kapott a lemezen.
Miért éppen Airplane Mode?
A cím pontos eredettörténetét James Blunt egyelőre nem fejtette ki részletesen, a repülős tematika azonban láthatóan tudatosan végigvonul az új album körüli kommunikáción. A deluxe változat például Red Eye Edition néven jelenik meg – „red-eye flightnak” az angolban az éjszakai, jellemzően hosszabb repülőjáratokat nevezik. És ha valaki azt gondolná, hogy ennél messzebb már nem lehet menni: az egyik előrendelhető csomaghoz James Blunt által aláírt repülős hányózacskó is jár.
Maga a cím persze kínál egy komolyabb értelmezést is. Az „airplane mode” mára nemcsak a telefon egyik beállítása, hanem a külvilágról való ideiglenes lekapcsolódás kézenfekvő metaforája is – ami jól összecseng azzal, hogy az album egyik új dala, a Weight Of It All a modern élet mindennapi nyomásáról szól. Hogy Blunt valóban ezt szánta-e mögöttes jelentésnek, azt egyelőre nem tudjuk biztosan. A hányózacskó alapján viszont az biztos, hogy közben a saját, meglehetősen száraz humorát sem kapcsolta repülő üzemmódba.
Katonából világsztár – egyetlen dallal
Blunt történetét valószínűleg azért is meséltük el már annyiszor, mert a popzenében sem éppen szokványos pályaív. James Hillier Blount katonacsaládban nőtt fel, maga is a brit hadsereg tisztje lett, Kanadában és Londonban is szolgált, Koszovóban pedig a NATO békefenntartó missziójában páncélos felderítőként teljesített szolgálatot. Háborús tapasztalataiból született a No Bravery is. 2002-ben aztán leszerelt, és nekivágott annak a pályának, amelyre tizennégy éves kora óta, az első gitárja és első dalai óta készült.
A Back to Bedlam 2004-es megjelenésekor még nem rengette meg a világot. Aztán kislemezként megjelent a You’re Beautiful, és Bluntból szinte egyik pillanatról a másikra világsztár lett. Az album végül a 2000-es évek tíz legkelendőbb lemeze közé került, két BRIT- és két Ivor Novello-díjat hozott, Blunt pedig öt Grammy-jelölést is begyűjtött. A húszéves jubileumra 2024-ben újramaszterelt és kibővített kiadás is készült belőle, az eredeti anyag pedig először jelent meg LP-n – stílszerűen piros vinylen.
A You’re Beautiful ugyanakkor áldás és valamiféle életfogytiglani ítélet is lett: húsz év után is ez az a dal, amelyet akkor is ismerünk, ha egyetlen James Blunt-album sincs a polcunkon. Pedig aki egyszer látta koncerten, pontosan tudja, hogy a „romantikus, szomorú dalokat éneklő brit fickó” kép meglehetősen kevés ahhoz, amit a színpadon művel.
Aki ülőkoncertből is bulit csinál
Mi 2018-ban néztük meg az Arénában, és a koncertbeszámolónk egyik legfontosabb felismerése éppen ez volt: Blunt élőben sokkal energikusabb előadó annál, mint amit a legismertebb balladái alapján várnánk. Gyakorlatilag berobbant a színpadra, az ülő közönséget rögtön talpra állította, folyamatosan mozgott, beszélt, poénkodott, és a lassú dalok végül kisebbségben maradtak az estén.
A humor azóta szinte a második védjegye lett. Blunt meglehetősen ritka képességgel rendelkezik a popsztárok között: láthatóan nincs különösebb igénye arra, hogy saját magát komolyan vegye. A 2018-as budapesti koncerten például azzal magyarázta, miért áll olyan messze mögötte a zenekar, hogy így ő maga nagyobbnak látszik. Ed Sheerannel való barátságából is rendszeresen gyárt történeteket – Sheeran Blunt legidősebb fiának keresztapja, és olyannyira közeli barátok, hogy egy 2016-os, páncélban és karddal előadott összecsapásukból Sheerannek még egy heg is maradt a szeme alatt. Kettejük zenei kapcsolata nem merül ki a barátságban. Blunt turnézott Sheeran előzenekaraként, közösen is írtak dalt, Sheeran pedig a Bluntról készült One Brit Wonder dokumentumfilmben egyenesen „nemzeti kincsnek” nevezte barátját.
Hányszor járt Magyarországon?
James Bluntot a magyar közönségnek sem kell bemutatni. 2008-ban, 2014-ben és 2018-ban is fellépett nálunk, 2022-ben a VeszprémFesten adott koncertet, 2024 márciusában pedig már az MVM Dome-ban mutatta be a Who We Used To Be turnéját.
Van viszont egy kis csavar a dologban: Blunt 2018-ban azt mondta, hogy katonaként is többször átutazott Magyarországon, tehát fizikailag ennél többször járt nálunk :)
Az Airplane Mode turnén a friss dalok mellől természetesen nem maradhatnak el azok sem, amelyek miatt az elmúlt két évtizedben újra és újra megteltek vele a koncerttermek: a You’re Beautiful, a Goodbye My Lover, az 1973, a Same Mistake és a Bonfire Heart is szerepel a budapesti estére ígért repertoárban. Blunt ráadásul ismét azzal a koncertzenekarral érkezik, amellyel hosszú évek óta együtt játszik.
Az Airplane Mode cím egyébként meglehetősen jól áll annak az embernek, aki gyerekkorában a brit légierőnél szolgáló apja miatt folyton költözött, maga is tanult repüléssel kapcsolatos tárgyakat, aztán katonatiszt lett, végül pedig több mint húsz éve járja a világot turnéról turnéra. 2027. március 9-én tehát ismét leszáll Budapesten. Hogy aztán az MVM Dome-ban mennyire sikerül repülő üzemmódba kapcsolnia a közönséget, arról vannak korábbi tapasztalataink: 2018-ban egy ülőkoncertből csinált pillanatok alatt álló bulit. De mi hallottuk a zenét!
A jegyértékesítés szeptember 9-én indul.
Szólj hozzá!