„A Balaton krónikus Abba-szindrómában szenved” – fogalmazott Éskovács Péter turisztikai tanácsadó, marketing és kommunikációs szakember utalva arra, hogy a tó kínálata gyakran a nosztalgikus retróra épül, miközben háttérbe szorulnak a magasabb művészeti értéket képviselő programok.
„Régi nyarak” helyett tartós kulturális brand?
Éskovács szerint a tó imázsa évek óta az emlékidézésre, a stranddiszkókra és a „régi nyarak” hangulatára épít. Ez kétségkívül erős pszichológiai húzóerő, de hosszabb távon veszélyes lehet:
„Ha a Balaton továbbra is kizárólag a múlt nosztalgiáját hangsúlyozza, a fiatalabb generációk elfordulhatnak, a külföldi látogatók számára pedig nem kínál elég indokot” – mondja.
Példaként említi Blackpoolt vagy Atlantic Cityt, ahol a retró-orientált szórakoztatóipar hosszú stagnáláshoz vezetett. Ugyanakkor kiemeli: más európai régiókban a klasszikus kultúra sikeresen kapcsolódott a turizmushoz. Salzburg Mozart-fesztiválja, a Bregenzi Ünnepi Játékok vízi operái vagy Montreux világhírű jazzfesztiválja bizonyítja, hogy a „komolyabb” műfajokra is épülhet tömegvonzó brand.
Zenei pezsgés a Balatonnál – a másik oldal
A kép azonban ennél árnyaltabb. A Koncert.hu – nem teljes – gyűjtése szerint idén is több száz balatoni koncertet, fesztivált és fellépést rendeztek. A „Balaton 20 helyszínen, több száz koncert” című cikkben a könnyűzene szinte minden műfaja helyet kapott, az utcazenei turnéktól a kisebb klubkoncerteken át a nagyszínpados bulikig. Salföldön immár tizedik alkalommal rendezték meg a Dalföld sorozatot, Bogláron idén is felléptek nemzetközi előadók, Érdi Tamás zongoraművész Balaton-parti koncertjei pedig sokakat a partra vonzottak, mutatva, hogy a klasszikus zene iránt is van érdeklődés.
Van kereslet a magasabb kultúrára – csak koncepció kell
Éskovács Péter nem vitatja, hogy akadnak jó példák.
„A füredi Anna-bálhoz kapcsolódó operakoncertek, a Keszthelyen bemutatott balettelőadások vagy a Kultkikötő színházi estjei bizonyítják: az igény létezik. A gond az, hogy ezek alkalmi rendezvények, és nem épül rájuk hosszú távú turisztikai stratégia.”
A szakértő szerint a Balatonnak nem kell lemondania a retróról – a lángos, a borfesztivál és a nosztalgia maradhat –, de mellette szükség lenne olyan nemzetközi hírű kulturális eseményekre is, amelyek önállóan vonzzák a vendégeket, meghosszabbítják a tartózkodási időt és magasabb költési hajlandóságot generálnak.
Balaton két út között
A Balaton a kommunikációs szakember szerint válaszút előtt áll: vagy marad a „régi nyarak” romantikájánál, amely rövid távon biztonságos, de hosszabb távon stagnálást hozhat, vagy bátrabban nyit a fajsúlyosabb kulturális tartalmak felé. Az előbbi az emlékekre épít, az utóbbi a jövőt biztosítaná.
Ahogy Éskovács Péter összegzi:
„Nem kell választani a lángos és a klasszikus balett között. A kettő együtt teremthet olyan kulturális brandet, amelynek a Balaton nemcsak a magyarok szívében, hanem a nemzetközi térképen is méltó helye lesz.”
Szerinted kell még bármi is a Balatonra nyáron?
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
A fotó innen:
Balaton, nyár, kultúra, turizmus
Szólj hozzá!