Farsangkor az emberek évszázadok óta önfeledt mulatozással és különféle mágikus szokásokkal "temetik el" a telet és hívogatják a tavaszt. A farsangi mulatságok csúcspontja mindig a karnevál, más néven farsangfarka volt, amely a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszak. Ilyenkor nagy táncmulatságokat tartottak, ahol megengedett volt mindenféle farsangi kicsapongás, játék, paródia.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezúttal Konc király és Cibere vajda, vagyis a Farsangot és a Böjtöt megszemélyesítő két alak jelképes viadalára fűzi fel táncjátékát: a dőzsölés, a jólét, a bor mámora áll szemben az üres lábosokkal, a főtt krumplival és a cibere levessel. Lesz somogyi "medveherélés", ál-esküvő, bodrogközi "rabvágás", kecskefarsangoló és dél-alföldi tréfás halottas játék.
Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese a Honvéd Férfikarral, a Virtus Dudazenekarral, a Vujicsics együttessel, a Rézeleje Fanfárosokkal és az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes gyerekcsoportjaival kiegészülve varázsol karneváli hangulatot február 11-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe.
A Müpában az évad együttesének választott Magyar Nemzeti Táncegyüttes legújabb bemutatóját csaknem kétszáz táncos közreműködésével adja elő. A produkció társrendező-koreográfusa Zs. Vincze Zsuzsa, a rendező-koreográfus Zsuráfszky Zoltán. A műsorban Csokonai Vitéz Mihálytól, Heltai Gáspártól, Apor Pétertől, Jókai Mórtól származó idézetek mellett eredeti népszokásaink mókás, sokszor obszcén szövegei, szilaj táncaink színes, érdekes zenei világgal teremtenek karneváli hangulatot.
A Müpa-beli előadás felvezetéseként február 8-án 16 óra 30 perckor a Magyar Nemzeti Táncegyüttes flashmobot tart az újbudai Allee Bevásárlóközpontban, ahol élőzene kíséretében busó- és egyéb jelmezbe bújt táncosok fogják mókázással, tánccal felhívni a vásárlók figyelmét a Farsangvasárnap című előadásra. A felvonuló csaknem ötven táncos bemutatja a "rabvágást" és a "medventáncoltatást" is tart.
Szólj hozzá!