A zenészi elhivatottságot jól mutatja, hogy ebben a nehéz időszakban sokan nem tették le a lantot: folytatták zenei tevékenységeiket, esetleg újakba is kezdtek. 68 százalékuk írt új dalt, dalszöveget vagy fejezte be félkész szerzeményét. Majdnem ugyanennyien (61%) készítettek új hangfelvételeket, és a kitöltők egyharmada készített videóklipet.

A járványidőszak új jelensége volt az online koncertezés: a válaszadó zenészek negyede tartott és közvetített koncertet az interneten. A tapasztalataik azonban vegyesek, inkább negatívak: a válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy a járvány után egyáltalán nem tart majd koncertet ilyen formában. Az élő fellépésekhez viszonyítva a legfőbb negatívumot az alacsonyabb bevétel jelentette számukra. Emellett a zenészek jelentős többsége gondolta úgy, hogy a valódi, személyes fellépésekhez viszonyítva sem a közönségnek, sem nekik nem nyújtott hasonló élményt ez a formátum. (Ebben, azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk – a szerk.)

Kiderült a felmérésből, hogy minden második zenész elesett a zenei bevételei 90%-ától 2020-ban - összehasonlítva egy átlagosnak mondható korábbi évvel. A kiesést gyakorlatilag nem tudták pótolni más forrásból.

S hogy miből éltek?

Azenészek számára meghirdetett állami és egyéb támogatásokban a kitöltők fele egyáltalán nem részesült. Akik mégis igénybe vettek támogatást, azoknál is csak éves bevételeik átlagosan 15%-át tette ki az összeg. Legnagyobb arányban (21%) a kisvállalkozókat támogató intézkedések - mint a KATA felfüggesztése vagy a kedvezményes hitel - révén tudtak enyhíteni anyagi nehézségeiken.

A profi zenészek a tartalékaikat élték fel és a háztartás egyéb jövedelméből tartották fenn magukat, a többiek pedig zeneiparon kívüli tevékenységekkel igyekezték a kiesést pótolni. A túlélést nagyban segítette, hogy a válaszadók csaknem fele már a járvány előtt is több lábon állt, és rendelkezett valamilyen zeneiparon kívüli munkával.

Mindezek után nem meglepő, hogy a válaszadók közül majdnem minden negyedik  komolyan elgondolkodott azon, hogy a jövőben csak kedvtelésből zenéljen, míg további 7 százalék már egyenesen azt állította, teljesen felhagy a professzionális zenéléssel. Ez azt jelenti, hogy csaknem a zenészek harmadánál van komoly esély arra, hogy pályát változtassanak.

 A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A zenészfelmérés eredménye letölthető a www.zeneipar.info oldalról. Mi nem tudtuk elolvasni a piros alapon pirossal meg naranccsal írt szövegeket, de nektek biztosan jobb a szemetek.

 Kapcsolódó cikkünk:

Music Hungary: Vajon lesznek fesztiválok 2022 nyarán?