Két rendkívül sikeres görög zenekar érkezik Szalonikiből, hogy megmutassa, mi fán terem a rembetiko, a görög blues.
Az 1923-as békeszerződésben az Oszmán Birodalom visszakapta Kelet-Trákiát és Szmirnát, ugyanakkor lemondott az anyaországon kívül eső területeiről, s emiatt a lakosság vallási „cserevándorlásra” kényszerült: Görögország népessége mintegy félmillió muzulmánnal csökkent és másfélmillió kereszténnyel növekedett. A törökök magukkal hozták kávéházi muzsikájukat, melyet jórészt a (náluk akkor szabadon fogyasztott) hasis inspirált, a görög zenészek pedig gyorsan magukévá tették ezt a mámorító hagyományt - így a pireuszi, athéni és szaloniki kávézókban egy addig ismeretlen kultúra bontakozott ki. Ennek egyik legnépszerűbb szerzője a buzukis-énekes Manolisz Chiotis volt, aki megannyi örökzöldjén kívül azzal is elhíresült, hogy úgy hangolta a buzukiját, mintha gitár volna. Az ő dalait dolgozta fel Esperanto című albumán a gitáros Dimitris Mystakidis, aki eddig - a legnépszerűbb folkgitárosként - több mint nyolcvan albumon volt közreműködő, saját neve alatt pedig három nagy sikerű albumot jegyez. A legutóbbi, Amerika címmel 2017-ben látott napvilágot, az egykor Amerikába kivándorolt görögök dalaival.
A rembetikót tekinti fő forrásának a 2006-ban debütált Loxandra is. Miután azonban 2015-ben átalakult a zenekar, más égtájak és irányzatok felé is nyitott. Loxandra in Transition című, 2017-es albumán a balkáni és a latin muzsikák hatása is érződik, megőrizve az archaikus görög és közel-keleti hangszerek jellegzetes hangoltságát.
Szólj hozzá!