Az est szólistáját és karmesterét jól ismeri a Müpa közönsége, de együtt még nem hallhattuk őket. A zongoraművész virtuozitását és szuggesztivitását 2013-ban az Európai Hangversenytermek Szervezete Rising Stars sorozatában csodálhattuk meg, a karmester legutóbb szintén Bécs legendás muzsikusainak élén érkezett hozzánk.
Igor Levit 1987-ben született Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod), 1995-ben azonban családjával Németországban telepedett le. Tanulmányait a salzburgi Mozarteum, majd a hannoveri Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként végezte. Számos nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel (Athén, Hamamatsu, Tel-Aviv, Bad Kissingen). Hogy meghitt kapcsolat fűzi Beethoven zenéjéhez, azt eddigi hanglemezeivel és hat évvel ezelőtti budapesti fellépésével egyaránt fölényesen bizonyította. Most a c-moll zongoraverseny (1800) szólistájaként olyan kompozícióban léphet a budapesti közönség elé, amely az előző két Beethoven-versenymű könnyedén társalgó modora után nyitótételében komoly és fegyelmezett hangot üt meg, a korban divatos „katonás” karakterrel, majd vallomásos Largót feszes, de játékos Rondó követ, amely végkifejletében a világos C-dúrig jut el.
A hetvenes évei derekán járó, Los Angeles-i születésű Michael Tilson Thomas, akit a Mahler-művek és a modern amerikai zene kiváló tolmácsaként, valamint a zenei ismeretterjesztés lelkes apostolaként ismer a világ, most Brahms világos tónusú, pasztorális hangvételű II. szimfóniájában tárja elénk tudását. Az áradó dallambőségű mű - amelyet 1877-ben, Hans Richter vezényletével az akkor már harminckét éve működő Bécsi Filharmonikusok mutattak be ¬- maga a kicsattanó életkedv, energia, felhőtlen derű.
Műsor:
Beethoven: c-moll zongoraverseny, op. 37
Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, op. 73
Vezényel: Michael Tilson Thomas
Közreműködik:
zongora: Igor Levit
Szólj hozzá!